Az miért lehet, hogy fel sem tűnik nekem, ha valaki arrogáns és nagyképű, vagy ha esetleg mégis, akkor sem zavar különösebben?

Mikor a körülöttem lévő emberek egyöntetűen ezekhez hasonló jelzőkkel illetnek valakit, szinte mindig elcsodálkozom. Olyan, mintha az én "receptoraim" sokkal kevésbé lennének érzékenyek az ilyesmire. Ha véletlenül én magam is úgy érzem, hogy az illetőt jogosan éri a kritika, akkor sem biztos, hogy ellenszenvvel viseltetek iránta, simán tudom őt kedvelni attól még, pedig a legtöbben kb. ezeket tartják a legvisszataszítóbb tulajdonságoknak a világon.