Imádom a barátnőmet, ő viszont engem nem, csak versenyezni akar velem meg úgy tesz mintha szeretne. Hogyan érhetném el hogy szeressen?

Csak azért szereted ennyire, mert rajta kívül nincs senkid.

Menj és próbálj meg olyan embereket megismerni, akik megérdemelnek téged!

Önbecsülési problémára utal, ha annak ellenére imádunk valakit, hogy ő nem értékel minket.

Más, hogy egy rokont szeretünk feltétel nélkül (vagy próbáljuk szeretni) és más, hogy egy barátot/barátnőt - a barátokat mi válogatjuk, a rokonokat nem.

Én is voltam ilyen helyzetben, hogy annak ellenére rajongtam valakiért, hogy nem érdemelte ki és rokon se volt.

Ülj le a barátnőddel és mond el neki, amiket leírtál; ha méltó a szeretetedre, meghallgat, megbeszéli veled és igyekszik pozitívan változni. Ha nem, akkor elengedni.

De abba is gondolj bele, miért ragaszkodsz hozzá. Egy lelkileg stabil ember nem rajong azért, aki árt neki. Mintha azt mondanám, hogy fruktózérzékeny vagyok és nem is szeretem az alma ízét, de csak almát akarok enni. Nonszensz.

Nem lehet, hogy magányos vagy? Vagy kiskorodban túl sokszor vették ki a kezedből a dolgokat, esetleg túl sokszor kaptad azt a visszajelzést, hogy nem vagy ügyes, nem vagy méltó a jóra és ez vezetett a jelenlegi helyzetedhez?

Hasonló helyzeteket átéltem gimis éveim alatt én is. Összesen 3 ember lépett be az életembe, akiket nagyon megszerettem, de egy év után mindegyik eltávolodott tőlem. A poén az, hogy én fiú vagyok, a 3 személy pedig mind leányzó volt :D (valahogy a fiúk között soha sem tudtam igaz barátságot kötni, maximum haveroknak jók) Egyébként mind a háromban csak baráti kapcsolatot láttam. Egyetlenegy volt amelyikben el tudtam volna képzelni többet, de ő róla tudtam, hogy amíg tanul addig ő nem nagyon szeretne semmiféle párkapcsolatot, melyet tiszteletbe tartottam és nem is erőlködtem. Nagyon sűrűn találkozgattunk, mozizgattunk, plázázgattunk mindegyikkel, egyszóval nagyon sok közös programunk volt. Imádtam őket nagyon, dehát ők megelégelték nagyjából 1 év után és mindegyiknél ugyanazok a jelek utaltak a baráti kapcsolat végére. Elutasítgatták a találkozókat, ha én nem kerestem őket akkor le se sz*rtak, ha pedig olyat mondtam nekik, hogy te vagy a legjobb barátom, nálad jobbat senki sem kívánhatna (nem volt benne irónia, full komolyan gondoltam, szeretek a barátoknak önmagukról pozitív de igaz dolgokat mondani) akkor meg jöttek a "jó vicc" válaszok. Én meg így nem voltam képes fenntartani a kapcsolatot, hogy látom rajtuk, hogy a hátuk közepére se kívánnak. Én tényleg nagyon nagyon imádtam őket és fájt elveszíteni őket de ha ők nem viszonozzák a baráti szeretetet akkor nem tudok mit csinálni, muszáj elengednem. Majd egyszer jön helyettük másik.

Egyébként azt tanácsolom neked kedves kérdező, hogy mivel fenn áll a gyanúd, hogy ő nem szeret téged, ülj le vele egy komoly beszélgetésre és kérdezz rá bátran, hogy miújság. Legalább megtudod az igazságot. Feleslegesen ne szenvedtesd magad, ha el kell engedned akkor jobb minél előbb megtenned, mert minél tovább húzod, annál élesebb tőrt szúrsz vele a szívedbe.