Alapvetően a szegényebb emberekben miért van irigység, ellenérzés a gazdagok felé?

11:

Úgy gondolom elég jól sikerült értelmeznem. Neked viszont egyetlen mondatot sem sikerült.

Minden országban vannak ilyen rétegek. Ez egyfajta gondolkodásmódot takar, abból táplálkozik.

Ez még nagy valószínűséggel az ipari forraadalom idejéből származik, amikor a gazdag tőkések valóban kizsákmányolták a mindenféle szakszervezeti védelem nélkül létező munkásokat. Kialakult az a nézet, hogy a tőkés a gonosz, a szegény pedig a kiszolgáltatott és a szenvedő fél.

Ez ma már egyáltalán nincs így, mindenféle ember megtalálható mindenféle vagyoni rétegben. Ma már arra sincs egyáltalán szükség, hogy valaki mások verejtékén gazdagodjon meg, sőt, egyre gyakoribb az, hogy még alkalmazott sem kell ehhez a folyamathoz.

Csupán befektetett munkával létrehozott érték.

Szóval visszatérve az eredeti kérdéshez, ez nagyobbrészt generációkon átívelő gondolatvilág - ebbe születik bele a gyerek, és ezt vallja magáénak. Aztán mivel ilyen szemlélettel meggazdagodni nehéz, valószínűleg ő is átörökíti az utódjának.

A másik lehetőség, hogy lát egy szélsőséges példát az önző, tisztességtelenül meggazdagodott vagy a helyzetével visszaélő vagyonos emberre, és létrehoz egy mintát belőle.

Úgy vélem, ennek a nézetnek ma már egyre kevésbé van létjogosultsága, ha van még egyáltalán. Régi, elavult, magunkkal hozott gondolkodási séma.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gazdag tisztességes (mert ugye léteznek oligarchák is bőven), de ugye azt is tudjuk, hogy nem minden szegény ember az.

Így az ellenérzés alapja leginkább az irigységből és a régi vagy vélt sérelmekből táplálkozik.

Bennem sosem volt irigység. Számomra egész egyszerűen nem szempont az anyagi helyzet, sem az ilyen jellegű sikeresség, és saját magam számára sem vágytam sohasem rá.

Nekem az fontos, hogy valaki jólelkű, erkölcsös, gondolkodó, empatikus, morálisan fejlett, esetleg hivő/vallásos ember-e.

És azt tartom sikeresnek, és példaképnek, aki ilyen. Akkor is, ha egy garasa sincs, akkor is, ha gazdag.

És azt tartom sikertelennek, aki nem ilyen, és nem is akar ilyenné válni, nem látja benne az értéket. Az ilyet csak szánni tudom, akkor is, ha szegény, akkor is, ha gazdag.