Hogy képes valaki pár év alatt ilyen szintű fejlődésen és változáson keresztülmenni?

Azert mert ok eleveztek kicsot az eletet nem rosszabb es kevesbe tehetsegesebbemberek mint te. Sot! Tobb tapasztalattal rendelkeznek, tobb ismerosuk van, ezaltal tobb mindent hallanak, tobb lehetoseg nyilik meg elottuk ha szemfulesek.

Igen, te kepzelsz sokat magadrol,mert jogyerek voltal mindig is termeszetesnek veszed hogy te vagy a jo, te csinalod jol es te erdemelned pl az o mostani jo eletuket.

De igazabol hozzajuk kepest csak vegetalsz.

Szerintem felrepozicionalod magad.

Ne felj,nem vagy egyedul, rengeteg ilyen ismerosom van mint te :D es szanalmasnak is tartom oket mar bocsi.

Nem mindig kell tuulsagisan jo gyereknek lenni. Kockazat nelkul nincs nyereseg.

2es vagyok, mielott meg letamadtok: diplomam van 2 idegen nyelvbol, ekonomiai szektorban dolgozom elegjo fizetesert, normalis ferjem van es egy gyermekem.

Mindig jo tanulo voltam, de imadtam bulizni is.

Minden hozzaallas es kerdese.

“Soha nem gondoltam volna, hogy később 10 évvel szerez egy diplomát“

Váóó WOW.... és milyen diploma? Mert úgy idealizálod a srácot, mint aki kb. az orvosit végezte el.

Ebben amúgy nincs semmi ördöngösség. Őneki gondolom jobb volt a közérzete, ezáltal jobban tudott koncentrálni a tanulásra is. Te pedig punnyadtál. Majd kiégtél.

Karma. Ezért nem szabad lenézni senkit. Ezt tanuld meg egy életre.

"Mert úgy idealizálod a srácot, mint aki kb. az orvosit végezte el."

Én orosit végeztem, lópéniszt nem ér, bárcsak buliztam volna helyette. :-D

Ami viszont a kérdést illeti, szerez egy diplomát és külföldön él... hát van egy két ilyen ismerősöm és több közülük hatalmas nulla, csak jól adja elő magát.Külföldön dolgozni nem érdem, hanem állapot. A diploma értéke, meg diploma függő. Van olyan ismerősöm aki, külföldön dolgozik diplomásként banki szektorban és Dagobert bácsi (és ő az egyik legszerényebb ismerősöm) és van olyan aki szociológia diplomával boltosnéni.

Én mondjuk mentálisan nem vagyok százas, ezért a nézőpontom lehet, hogy tré.

De.

Én mindig tanulós emberke voltam, 18 előtt nem is buliztam, nem ittam, 18 után is mértékkel. Görcsösen tanultam, megfeleltem, fogalmam se volt, mit akarok, de ha tudtam se mertem csinálni.

Érettségi óta 7 éve tanulok, 1 egyetem, 3 OKJ és ma kezdődik a második félév a második szakomon.

Pénzem kvázi semmi, például szigszalaggal ragasztott a töltőzsinór, rossz a számítógépegér, zacskóslevesen élek, mert az mégis meleg, de 250 forintba kerül.

Míg azok az osztálytársaim, akik bulizósok voltak, kiálltak magukért, volt önbizalmuk és mertek a szívük után menni.

Majdnem mindenki egyetemre ment, de jó szakokra, sokan MSc-t is csináltak, most jó munkáik vannak és bizony van, aki külföldön.

Gimi alatt én is azt éreztem, hogy lenéznek (mondjuk ez igaz is volt), vadak, bulizósak, rossz jegyeik vannak.

De azért ez ennél jóval árnyaltabb.