Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy adott emberekre irigyek vagyunk és azért a negatív érzés vagy egyszerűen az adott viselkedésük számunkra nem szimpatikus?

Ez emberi természetes viselkedés, mármint van, hogy nem tudod megmondani, miért de mar ranezesre nem szereted, unszimpatikus, de attol meg nem vagy rossz ember, csak valamiert nem es kesz. En ha ezt erzekelem és biztosan tudom, hogy unszimpi vagyok, segitek neki azzal hogy kerulom. De itt most csak hetkoznapi emberekrol beszelunk pl. utcan, nem munkahelyrol van most szo. Munkahelyen ott max a fonokkel beszelnek hogy eszrevettem hogy xx-nek nagyon unszimpatikus vagyok be tud ugy osztani, hogy ne talalkozzunk, mert a munkateljesitmeny se mindegy milyen.

Aki irigy és olyan az árt is a másiknak. Van, hogy olyan is irigy szokott lenni, akinek latszolag minden happy, mindene megvan, jön valaki, aki tole kulonbozobb tarsadalmi helyen mozog, tehat kulonbozo a vilagnezete es szerenyebb, azt elobb kezdi ki az ilyen ember.

De millio példát olvashatunk az irigységre.

Az irigység nem egyenlő az iritációval, aki irigy az haragszik a másikra. Az iritáció inkább unszimpátia. Nem tudod miert de taszit a jelenlete, de nincs kulonosebb okod rá. Ha valaki ennek ellenere art is a masiknak az nem irigyseg az taplosag. Aki irigy az allandoan magat a masikhoz hasonlitja es nem ugy hogy o ebben jobb vagy nem jobb, hanem hogy mindenben o a jobb, bár az már inkább lenézés is.

De ez nem osszehasonlitando a provokacioval, mert pl. aki leszarja a problemakat es azt mondja, hogy neki tokeletes minden, es csak azert szokott jonni, hogy szorakozzon a szerencsetlenen, az a nehez helyzetben levokbe direkt probal belerugni, mert azt elvezi, hogy vitat general es aztan ugy forgatja, hogy meg ot sajnaljak az beteg ember pszihésen. Szóval ez sem irigyseg, csak direkt rugdosasa a masiknak, és akadályozása a problémainak megoldásában. Mert nincs szuksege senkinek ilyenre.