Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Ti szoktatok ezen gondolkodni?

Ti szoktatok ezen gondolkodni?

Figyelt kérdés
Mostanában elég sokat agyalok azon, hogy mekkora különbség van emberi sorsok között. Sokan vannak annyira szerencsések, hogy egy olyan helyre születnek, ahol nem fenyegeti őket veszély, másokat meg a nyomorban hoznak világra, ahol semmi más nem vár rájuk, csak a szenvedés. Valakit világszerte imádnak és pénzelnek, mert jó helyen volt jó időben (nyilván van olyan, aki tesz is valamit a sikerért, de valljuk be, hogy a legtöbb ilyen ember sehol nem lenne a szerencséje nélkül), mást meg lenéznek és megvetnek sok helyen. Most mondhatjuk, hogy mindenki azt kapja a sorstól, amit érdemel, de ez sajnos nagyon sok esetben nem így van. A fájó igazság az, hogy az élet csakis a szerencséről szól. Persze sokszor tenni is kell a dolgokért, de a munka szerencse nélkül nem sokat ér szerintem. Tudom, hogy ezen a problémán rengetegen szeretnének változtatni, viszont akkor sem tudom elfogadni, hogy ez mennyire igazságtalan. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy valakit például simán legyilkolnak az utcán, mert pont akkor járt arra, amikor nem kellett volna, a többi szerencsés ember meg éli szépen tovább a gondtalan kis életét. Ez most nem feltétlenül attól függ, hogy hol él az ember, de ez is a szerencsé(tlenség)hez kapcsolódik. Miért értékesebb az egyik emberi élet a másiknál? Igen, aki jót tesz a világgal, az elméletileg többet ér annál, aki mindig rosszat akar másoknak, de akkor is durva belegondolni ebbe, mert a nap végén mindenki ugyanannyit ér. Mindenki ember. Miért történnek ilyen borzastó dolgok a világban? Nyilván az sem lenne jó, ha mindenki ugyanazon a szinten élne, de ezek az óriási szakadékok sem normálisak. Ugye nem csak én szoktam ezeken filózni? Remélem, hogy nem.

2019. dec. 20. 17:49
 1/4 Blade Bone ***** válasza:
100%
Bizonyos kúltúrák szerint a halál is csak egy állapot, ahogy minden más is amiken keresztül végbe megy a fejlődés. Mindenesetre én se tudom sokszor hova tenni a sorsszerűtlen haláleseteket, illetve a gyógyulásokat. Sok mindenre képes az ember ha mentálisan fejleszti magát, de az ilyen dolgokhoz valahogy mindig is úgyéreztem, hogy valami plusz kell, mind jó, mind rossz irányba.
2019. dec. 20. 18:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Nem, én nem szoktam ezen gondolkodni, de ha már felvetetted:

Egyáltalán nem gondolom, hogy a szerencsén és balszerencsén múlik az élet, ezért tárgytalan az egész.

Én úgy gondolom hogy a saját viselkedésünk és gondolkodásunk határozza meg az életkörülményeinket.

Persze én sem így születtem, erre később jöttem rá. Sokat olvastam az emberekről, személyiségekről, pszichológiáról és megértettem mi az az áldozat szerep.

Felismertem, hogy a környezetemben sokat, például a szüleim ilyen módon éltek. Csapás csapások után érték őket, minél jobban belemélyedtek a szomorúságba annál lejjebb húzta őket.

Anyám ma már nem így él. Egy ponton eldöntötte hogy nem sajnáltatja tovább magát és talpra áll. Aztán lett pénze, rendes párkapcsolata, bőséges élete. Apám ott maradt, és azóta is csak lefelé csúszik. Mondanom sem kell, korán elváltak útjaik.

Én még anyámtól tanultam el a sajnálkozást/depressziót. Tini korom végén nőttem ki belőle, amikor végre a sarkamra álltam. Azóta vagyok sikeres, az emberi kapcsolataim is jók és szerencsék sorozata az életem, mivel ezekre koncentrálok, ebbe fektetem az energiám, nem a bajokba. És minél kevesebb energiát adok neki, annál kevesebb marad.

2019. dec. 20. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%
Nekem az jutott az eszembe ezzel kapcsolatosan, hogy akik hisznek Isten létezésében, azok, hogy magyaràzzák, hogy megenged ekkora igazságtalanságokat, és hatalmában àllna segíteni az elesetteken mégsem teszi. Miért?
2019. dec. 20. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

A bibliaban is all hogy a szülök bünei heted iziglen ütnek vissza.


Ha azt nezzük is hogy egy vàlàst is mindig egy gyermek sziv meg (az abortuszt is ugye stb)ez valoban igy is van.


Isten nem tekinti egyénnek az embert mindenkiben ott lakozik egyetemlegesen. Abban is aki mar nincs köztünk es abban is aki még nincs köztünk.


Az ember teremti a bajokat sajat maganak.


Es eleve az ember valasztotta a csak jo (paradicsom)helyett a jo-rossz tudasnak a fajat es ki lettünk üzve abba a vilagba ahol rossz is van. Itt is egyetemlegesen kell nezni nem hibaztathatjuk konkretan adam evat hanem maga az ember hibazott.


Kb milliobol egy ember ha kepes megerteni azt hogy mas büneert miert ö bünhödik. Korabban a sorozatgyilkosok temanal is latszott hogy nem érti senki. Hogy globalisan kell nezni az emberiseget.es maga az emberiseg termeli a gyilkosokat is ergo az aldozat is maga hibas, es nem különb ebben mert ugyanannak az emberisegnek a rèsze.

Sajnos ennek a megertesehez nem a gyk atlagIQ ja valo. En meg jobban nem tudom elmagyarazni. De valaki ugy probalta mint az àlmot ugy kell elkepzelni. Àlmodban több szereplö van megis mindegyik a belöled szarmazik es te vagy, azaz egy vagy az összessel.


Amig az emberek csak egyeni szinten képesek gondolkodni es nem globalisan emberiseg szinten, addig nem is latnak abba bele miert nehez egyik sorsa es miert könnyebb a masiké.de ükapaink büneit is isszuk.de mert ugye amiket nem értünk, de nincs jelen meg mult meg egyén.

2019. dec. 20. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!