Te is utálod, hogy nőnek születtél?
Mindig is egyenlégpárti voltam, mert nő létemre okos voltam mindig is, és hálát adtam, hogy ebbe a korba születtem, ahol nem nyomnak el mindenben, és lehet tanulni nőként is. Mégis úgy érzem, hogy így is falakba ütközöm, állandóan választás elé állítanak, amiből semmiképp se lehet jól kijönni.
Pl.
1. Ha babázol, miért maradsz otthon 2-3 évig a picivel? Akkor minek tanulnál? VS. mi az, hogy nem maradsz otthon a babával, hogy mersz tanulni baba mellett, hogy mert otthonról dolgozni vagy 4-6 órában dolgozni baba mellett, hogy mered bölcsibe beadni? Miért nem szoptatsz???
2. Hogy mersz több pénzt keresni, mint a férjed? vs. Miért nem keresel elég pénzt? Te is csak az a tipikus ,,majd a férjem eltart engem" típus vagy!
3. Nézz magadra, hogy elhíztál, miközben gyereket szültél! A melleid is lelaposodtak, csúnya az arcod, zsíros a hajad, fúj! Nem is csoda, hogy nem kellesz a férjednek. Vs. Mi az, hogy gyerek mellett eljársz edzeni? Hát nem dolgozol te eleget otthon, hogy abba elfáradj? A nők szégyene az ilyen, aki hol ide, hol oda passzolja a saját gyerekét...
És hasonló dolgok. Na szóval: egy gyereknek apja is van, ebbe senki nem gondol bele? Úgy lenne fair, ha megosztoznánk a dolgokon. És miért baj, ha néha barátnőznék egyet vagy eljárnék edzeni, ha szép alakot szeretnék MINDIG? Elhatározás kérdése. És miért baj a bölcsi, a tápszer? Ha szeretem magamat is. Olyan, mintha nem is létezne jó döntés, mert vagy ezt vagy azt az oldalt mindenképp elhanyagolom. Olyan, mintha vagy csak jól dolgozó, sikeres nő vagy csak családanya lehetnék. A férfiaknak miért nincs ilyen gondjuk?
Vagy inkább úgy fogalmazok: ha férfi lennék, akkor se a terhességgel, se a szüléssel, se a szoptatással nem kéne bajlódni, és a társadalom is sokkal elnézőbb lenne velem szemben, mivel az ,,én járok dolgozni minden nap" miatt nekem simán el lehet menni sörözni a haverokkal, néha meg hazamegyek, ahol vár a kaja, mert nekem az jár, az ,,asszony"nak meg úgysincs jobb dolga.
Nem beszélve a szakmai megbecsülésről, mert úgy érzem, hiába teljesítem túl a fiúkat, mégis csak egy nőként kezelnek.
Úgyhogy teljesen megértem, amikor a zsidók régen (vagy lehet most is) úgy imádkoznak, hogy ,,Köszönöm, Uram, hogy zsidó lettem, és nem nő".
Mit tehetnék? Barátkozzak meg a gondolattal, hogy vagy így vagy úgy, de meg fog szólni a társadalom, hozzam ki így is belőle a maximumot?
Nem azért, de itt nem az a probléma hogy női tested van, hanem azok a szenny férfiak, akik miatt hátrány ér emiatt.
Namármost kivánhatod, hogy bárcsak neked is a testeden kívül lógna a nemi szerved, és jópár évvel rövidebb lenne a becsült élethosszod, vagy ezt a magad felé irányított gyűlöletet irányíthatnád azok felé is, akik miatt megélhetési csapda az anyaság, vagy akik kevesebbet fizetnek neked, mert lehet hogy egyszer szülni mész, vagy akik rossz szemmel néznek rád, ha nem vagy tökéletesen összeszedett úrinő.
Nézd, van pár idióta aki így fogja fel, de őket kell a legmagasabbról lexarni. Az miért lenne gáz ha úgy adódik, hogy esetleg többet keresel? Nekem édesanyám 2x annyit keres mint édesapám mégis megvannak már több mint 20 éve.
Én imádok nő/lány lenni. Szeretek csinosan öltözködni, azt, hogy kihasználhatom a nőiességemet. Szerintem az is egy csoda, hogy életet tudsz adni egy kisbabának (feltéve ha szeretnél...ez se kötelesség, szerintem csak az szaporodjon aki tényleg szeretné azt a gyereket). Mellesleg olyan férj kell aki értékel, nem pedig olyan aki csak telibeszar és elmegy sörözni.
Én a világ semmi pénzéért se lennék pasas, pedig nem egy buta liba vagyok, akinek az a legnagyobb vágya, hogy majd valami sugar daddy eltartja. Ne magadat utáld, hanem az idióta embereket.
20/lány
Az túlzás, hogy utálom. Egyszerűen csak annyi, hogy magam is ezerszer oda jutottam, hogy mennyivel gördülékenyebb lenne az életem, ha férfi lennék! Főként a munkatalálással nem lennének gondjaim, és ezzel együtt nem is lennének gondjaim!!!!
Igazából ami miatt mégsem mondom azt, hogy bárcsak férfi lennék... az azért van, mert kiráz a hideg attól, hogy akkor valami nőbe kéne beleszeretnem... Nem hinném hogy menne! :D Szóval de jó, hogy nő vagyok és reménytelenül álmodozhatom az igaziról, aki férfi, közben szenvedem el az élet könyörtelenségeit.
(Nem mellesleg a nehézségei okai főleg más nők, akik mocskosan viselkedtek a munkahelyükön, pl. rövid munkaviszony után leléptek szülni... és hasonlók. Ilyen nők miatt bennem sem mernek megbízni munkaadók, pedig én becsületes vagyok, és dolgozni szeretnék valóban...)
Kedves #6-os válaszoló!
Köszönöm, hogy írtál, bárki válaszolhat, és érdekes volt olvasni. Viszont nem minden nőnek van ilyen könnyű dolga, főleg, hogy inkább a nagyon kis csinos pofijú nőknek szoktak jobb jegyet adni, ha úgy van. De egy női tanár meg pont azért utál, mert te is nő vagy...legalábbis én a múltkor azért kaptam csak 3-ast, ráadásul a tanárnő is rájött, mennyire butácska szegény. Hát igen, a nők közötti rivalizálást se szeretem :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!