Mennyire változna meg a világ ha mindenki az tenné ami egyenlően szolgálná a saját és a körülötte lévők boldogságát?

Első jól leírta.

Amikor érzed, hogy nem haladsz előre az életben, hanem csak egy helyben topogsz, vagy még inkább épülsz le

Elméletben bekövetkezne az utópia.

De sajnos gyakorlatban nem működne. Ugyanis ez a világ úgy működik, hogy nem lehet olyan döntéseket hozni, hogy minden mindig mindenkinek egyformán jó legyen.

Elég csak megnézni a természetet: az oroszlánnak az a jó, ha megeszi a gazellát, de a gazellának meg az a jó, ha nem eszi őt meg.

A földműves kiszáradt földjének az a jó, ha esik aznap az eső, a kiránduló csapatnak meg az, ha nem.

A való életben sem lehet mindenkinek egyformán a kedvére tenni: anyósomat az tenné boldoggá, ha születne unokája, a szomszédom viszont biztos nem örülne, ha innentől folyton egy síró csecsemőt kéne hallgatnia a papírvékony falon keresztül. De ez csak egy példa, millió ilyet lehet még találni.

Nem lehet olyan döntéseket hozni, hogy attól mindenki egyformán boldog legyen.

Persze az más, hogy tudatosan mire törekszünk. Nem mindegy, hogy valaki direkt egy tapló bunkó, vagy igyekszik kedves lenni, csak éppen attól még másnak baja lesz vele.

Mit értünk egyenlő szolgálat és boldogság alatt? Kinek mi a boldogság? Meg mit értünk a körülötte lévők boldogságán?

Ha úgy nézzük a politikusok is a "haverok" boldogságát szolgálják, egymásnak osztják le a pénteket.

Vagy rengeteg gazdag ember alapból foglalkoztat több ezer másikat, ha ő nem lenne akkor munkahely sem lenne. Mellette sokan alapítványokat hoznak létre, ösztöndíjakat, adományokat adnak.