Hogyan őrizzem meg a nyugalmat ilyen emberek között? Kezdek türelmetlen lenni az ilyenek között.

Tudom, kényes téma, de előre leszögezném, hogy én mindenkivel igyekszem tiszteletteljesen bánni, viselkedni, nagyon szociális lélek vagyok, de ezek az utóbbi napok már kezdték kiverni a biztosítékot...

Tegnap álltam a buszon, nagyon rosszul voltam már, mert egésznap nem ettem, de egy megállóra nem akartam leülni. Jött egy öregasszony, leült oda a kihajtható ülésekhez és elkezdett panaszkodni a másiknak, hogy "neki mindig csak a nyomorékoknak való helyen jut ülés, mert a fiatalok mindig hamarabb leülnek". Erre mondta neki a másik, hogy nyugodtan szóljon nekik, hogy leülne és biztos átadják majd a helyet, erre úgy felmordult az öregasszony, kinézett engem ott mellette és elkezdett krvnyzni, hogy "a krvnyánkat, ott dögöljünk meg ahol vagyunk". Eléggé felidegesített, szálltam is le szerencsére.

Ma pedig vettem fel pénzt automatából és ott méltatlankodott nekem a vénasszony, hogy neki levett 1200 Ft-ot pluszba az automata és rohadjon meg a bank! Mondom igen, mert OTP-s kártyával tetszett levenni pénzt egy idegen ATM-ből, ami sajnos drágább, legutóbbi tudomásom szerint kb 1200 lehet. Erre megint felkapta ő is a vizet, hogy tiszteletlen vagyok és hogy ő nem tehet erről, meg hol kell panaszt tenni, majd dúlva-fúlva elment.

Továbbá nem egyszer tapasztaltam már, hogy áttolta egy srác lábán a banyatankot és aztán ő áll le hisztériázni, hogy miért ott áll, ő erre jön. Nekem is él mindkét nagymamám, nagypapám, de ők közel nem viselkednek így, olyan, mintha a városban kezdenének úgy megsavanyodni, mintha a legnagyobb szórakozásuk lenne járni a várost és belekötni az emberekbe. Ápolónak készülök, ezért is fontos számomra ez a kérdés, hiszen nagyrészben idősekkel fogok foglalkozni, de némelyik tényleg olyan minősíthetetlen, hogy egyszerűen nem tudok nyugodt maradni...