Miért szólnak bele a buszon mások beszélgetésébe vadidegenek?

Abban kiegyezhetünk, hogy sok embernek van gondja azzal, hogy hogyan utazik a tömegközlekedési eszközön.

- Amikor a főttételt előveszik és szépen elkezdik enni (és nem, nem egy szendvics vagy egy müzliszelet vagy hasonló, hanem egy rendes főttétel); a szagát is érzik még méterekről is a többiek.

- Amikor fütyül vagy énekel az utas vagy csak szimplán füles nélkül hallgat zenét és igazából nem biztos, hogy mindenki kíváncsi, neki milyen dal jár a fejében vagy milyen dalt hallgat.

- Amikor smárol valakivel az út alatt és egy vadidegent már-már majdnem bevesznek harmadiknak. Nem biztos, hogy ezt premier plánban nézné végig a vadidegen ember és filózna, hogy melyik kinek a nyelve.

És még sorolhatnám...

No és a két véglet; akik valami mitt úgy érzik, attól, hogy hallják, nyugodtan beleszólhatnak a beszélgetésbe (persze ezalól tényleg kivétel az, ha az illető segítő szándékkal szól közbe) - és akik avgy csak ordibálva tudják megbeszélni a dolgaikat vagy olyan témát tárgyalnak, ami nem biztos, hogy minden utastársának ajánlott.

Pl egy káromkodásokkal dús bűnügyet megtárgyaló csevegést nem biztos, hogy jó, ha egy hat éves meghall. Bár más kérdés, ki, hogy áll hozzá.

A mostohahúgom, amikor 5-6 éves volt pl olyanokat mondott, hogy "K..va éhes vagyok" és, amikor szóltam az édesanyjának, akkor visszaszólt, hogy mindenki így beszél.