Nem szeretek beszélni és dicsekedni a munkámmal kapcsolatban?
Anyósjelölték meglepődtek a hétvégén és megsértődtek amiért beállítottam az új céges autómmal. Saját cég, nem egy nagy szám, de megélek belőle és nagyon szeretem a munkámat. Eddig is tudták hogy ilyesmivel foglalkozom, de nem kérdeztek semmit, én meg magamtól nem szeretek beszélni róla. Kicsit kiakadtak, hogy “itt tartok”, már saját cégem van (3 éve) és ők nem tudtak róla. Másoknak se mondom, a testvéreimnek se. Nagyon nagy szegénységben nőttünk fel, ezért van bennem ez a gát, hogy nem szabad dicsekedni vagy olyanoknak ilyenről beszélni akik rosszabbul állnak. Ezt bunkóságnak tartom, így félig-meddig titkolom a dolgaimat inkább.
Normális ez tőlem? Hogyan kéne viselkedni, hogy nem tűnjek kivagyinak? Sajnos ez a munkámban is hátrány, mert a mai napig “melósnak” (magamat is így hívom) vagyok öltözve, amikor már lassan ingben kéne járnom (konkurencia tulajdonosai alapján) de nem visz rá a lélek, nem akarok nagyképűnek tűnni. Meg szeretek beállni bármikor dolgozni, az meg ingben és makkos cipőben nem menne.
válasza:Anyàeknak is a kocsijaval vannak mindig elfoglalva mamàék pedog ott a sajat dzüleiröl van szo. Engem pont az erdekrlne legutoljara hogy aki meglatogat mivel jött. Mamànàl meg mindig tèma hogy "megint uj kocsi?".
En csak azt latom ebböl, mintha megerkezeskor vagy elvalaskor nem lenne témàjuk. Mert ez aztàn nem lényegi kérdès sztem. Kb mintha a tanar azzal kezdené suliban ki hanyas busszal jött be meg csuklossal e, vagy villamossal.
válasza: válasza:Teljesen normális ez és én például már ezért tisztellek. Sokaknak nincs más témájuk, csak a "kinek hogy megy", a más életén való csámcsogás. Ők egyfajta "maguk számára" "jogosnak tűnő" sértettséget éreznek: "mi az, hogy viszonylag régóta ismernek és nem tudtak erről"...
Mondd el ezeket nekik (gondolom elmondtad), hogy senkinek nem szeretsz erről beszélni. Egyébként azt is tudom, hogy ha valaki felvállalja, hogy jobban megy neki, akkor sok irigységet, gyűlöletet, rosszindulatot is magára szabadít mások részéről, akik valamilyen okból nem tudták megvalósítani, hogy anyagi jólétben éljenek. Erről persze nem az tehet, akire acsarognak dehát mégis rajta vezetik le...
válasza: válasza:Nálunk kb ugyanez van, nekem a nagyszüleim ilyenek. Amikor beállítottam az új autóval, akkor az volt, hogy miből vettem, mennyit keresek, mennyibe került és hogy hiteles-e.
Közben meg megszakadunk a munkában (szintén saját cég) és hallgatom a megjegyzéseket, hogy nem is tudták, hogy nekem ilyen jól megy.
Amikor meglett a házunk, akkor nem az volt, hogy velünk örültek, hanem láttam a lesajnáló tekinteteket és az irigységet, hogy nekünk 30 évesen sikerült (hiteles), nekik meg csak 60 évesen. És gúnyosan megjegyezték, hogy úgyis belebukunk.
Szóval én leredukáltam a találkozásokat és semmibe nem avatom be őket. Maximum az időjárásról beszélgetünk ha arra járok.
válasza:Te csinálod jól.
Egyébként meg anyósjelöltedék nyalják ki: semmi közük ahhoz, mit csinálsz és mennyire vagy benne sikeres. Ezután se mesélj magadról, mert lehet, hogy anyósjelöltedék irigykednének, vagy visszaélnének a tőled hallott információkkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!