Ha bárki elérhet bármit az életben, akkor a gyártósoron dolgozó vagy munkanélküli emberekből miért nem váltak orvosok/fitneszoktatók/sportolók/mérnökök stb?

És az elején hangsúlyozom, hogy ne gyertek a lustaság kifogással, mert valahol annak is megvan az oka, nem csak egy légbőlkapott egyéni döntés. Ez arról jutott eszembe, hogy most megnéztem pár profilt a facebook-on (meg eszembe jutott néhány élettörténet az ismerősi körömből) és arra a következtetésre jutottam, hogy a veleszületett adottságok és a sikeres karrier brutálisan erős összefüggésben van. Pl. az összes orvostan hallgató/jogász/közgazdász csaj elképesztően átlag feletti külsővel rendelkezik valamint már a szüleik is nagyon intelligensek voltak. Illetve a Testnevelési Egyetemen végzett emberek közül egy sincs olyan, akinek az alkatáról ne ordítana, hogy genetikailag erős és fejlett. Vagy azzal a baromsággal szoktak még példálózni - amikor a focisták fizetéséről szól a diskurzus - hogy lehet utánuk csinálni és lehetne minden fiú focista (de mégsem az). Na vajon miért...? (költői kérdés)

Kérdésem az lenne, hogy miért hiszi minden sikeres ember annyira azt, hogy bárki bármit elérhet az életben, mikor rohadtul nem így van. Gyengének, krónikus betegnek születsz ehhez hozzáadódik egy jó kis tinikori depresszió és egyből romokban van az életed. De nem... te nyugodtan ki tudsz ebből kecmeregni, mindent le tudsz győzni, meg elérni és akármilyen álmodat valóra válthatod.... Hmmm.

Nem lehetséges az, hogy akik nulláról nagyon magasra jutottak/fel tudtak állni, azok is valójában inkább a genetikailag adott képességeiknek köszönhették a sikerüket, mint ilyen romantikus motivációs urban legend ideológiákat követve, hogy bárki elérhet bármit? Én hiszem, hogy minden ember sorsa a képességei alapján alapból el van rendeltetve és ezen csak minimális mértékben tud pozitívan változtatni.