Miért kell ennyire gyűlölni az alacsony pasikat? Tényleg ennyire genetikai selejtnek számítok, hogy mindig bántani kell másoknak?
Részben kapcsolódik egy másik kérdésben írt kommenthez:
"Tudod a FÉRFIAK, megőrülnek a magas, hosszú lábú, elegáns nőkért.
FÉRFIAK a kulcsszó, FÉRFIAK között mozogj, és rájössz, hogy mekkora kincs van a birtokodban.
A törpe, ecsethajú tini majmokkal ne foglalkozz, a nyomorult 160 centijükkel csak sipítozzanak.
"
Nem tudom, hogy ezt konkrétan nő vagy pasi írta, de tök jó, hogy a legkisebb nőkkel szembeni diszkrimináció esetén - vagy akár csak tőlük független kérdés vizsgálata során - mindig az alacsony pasikat veszik elő bűnbakként, akár van szerepük benne akár nincs. Most próbálok a társkereséstől elvonatkoztatni, hiszen ez a való életben is érint. Ha kicsit is megpróbálok optimista/motivált/önbizalomteli lenni egyből megkapom, hogy kompenzálok. Ha megpróbálok kiállni magamért, akkor Napóleon komplexusos vagyok. Ha elkezdek edzeni és ne adj Isten izmos lenni, akkor tuti az alacsonyságom miatt van és nevetségesebb leszek. Ha vitám van egy lánnyal, akkor megkapom a többiektől (pasik esetében még a dominancia próbatétel is súlyt), hogy "kis görcs nem is érdemelsz nőt kis komplexusos". Annyiszor megkaptam már "aduász érvként" személyeskedés formájában egy-egy konfliktusnál/problémánál/érdekérvényesítésnél, hogy megszámolni sem tudom. Hiába öltözködöm szolidan, elegánsan, hiába próbálok visszafogott lenni, mindig megkapom, hogy kis mitugrász gátlásos vagyok. Ha nagy az önbizalmam akkor azért, ha kicsi akkor pedig azért, mert egy kis introvertált gyík vagyok. 170 vagyok, ráadásul vékonyabb. Már nem is merek belegondolni, hogy majd milyen kocsit veszek. Az álmom egy MX5-ös, de akkor én leszek a feminin kis genderhibás lúzer, ha pedig egy nagyobb SUV-t vásárolok, akkor tuti előjön a p*csnövelő érvelés, hogy azért van olyan kocsim. Egy ilyen világban, ahol mindenki megtalál egy olyan adottságom miatt, amiről nem tehetek, abban mégis, hogyan tudnék érvényesülni és normális ember módjára élni?
A férjem 159 cm. A bátyám 169. Mindketten kifejezetten férfias férfiak. De nem is picsognak minden hülyeségen...
Próbáld meg, hogy lesz@rod a magasságodat, magabiztos, határozott vagy, a munkádat jól végzed, udvarias vagy másokkal, kedves a barátokkal. Így vonzó, férfias leszel. 170 cm nem olyan kevés, hogy valóban gondot okozzon... Más lenne, ha törpe növésű lennél, de erről nincs szó.
"Próbáld meg, hogy lesz@rod a magasságodat, magabiztos, határozott vagy, a munkádat jól végzed, udvarias vagy másokkal, kedves a barátokkal."
Természetesen erre törekszem, de valahányszor előjön egy kényes téma/probléma, ami esetleg nézeteltérést/konfliktust szül, mégis elég gyakran kell szembesülnöm ezzel a boszorkányüldöző érveléssel és nem úszom meg a személyeskedéseket.
Hát pont az ilyen személyeskedő beszólásokat kell lesz@rni. De amikor te valóban elfogadod magad, ezek egyre ritkábbak lesznek.
Nem az a fő gond, hogy te nem tudod elfogadni magad?
170 magas vagyok én is, 26 éves.
Sehol nem gyűlöltek soha, sehol nem nevettek ki miatta.
Van egy kiállásom ami tiszteletet parancsol általában, és mindenhol komolyan vesznek.
Itt a probléma veled van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!