A fiamat nem érdekli semmi, amiben tehetséges. Lehet ez ellen tenni, vagy hagyjam rá?

Furcsa gondolkodású a fiam, húsz elmúlt, és semmit nem akar kezdeni magával. Talált magának egy éjjeliőri állást, és állítása szerint ott tökéletesen jól elvan élete végéig, és ő nem akar mást. Teljes mértékben elhatárolódik bármiféle továbbtanulástól, azt mondja, nem érdekli őt hogy több pénze legyen, majd jobban beosztja azt a keveset ami van. Hihetetlenül tehetséges szinte mindenben, amit elkezd. Rajzolásban, zenélésben, sakkban, írásban, gyakorlatilag amit kipróbált valaha, mindenben kimagaslóan tehetséges volt, és ezt nem szülői elfogultságból mondom, mindenki a környezetében elámult, miket alkot, de ő mindenre csak azt mondja, hogy hosszú távon unalmas lenne úgyhogy inkább nem csinálja. Ott tengeti teljesen egyedül a 24 órás műszakokat a telephelyen, és azt mondja, neki úgy a jó. Ő nem akarja szolgálni az emberiséget, csak annyi pénzre van szüksége amennyivel életben tud maradni, és neki csak az számít hogy békén hagyják. Látszólag amúgy boldog, és kiegyensúlyozott, de én hatalmas veszteségnek tartom, hogy nem aknázza ki a lehetőségeit. Jól van ez így? Csak az számít hogy ő elégedett legyen?