Rosszul neveltek volna engem a szüleim, amiért udvariasnak neveltek?

Nem hiszem, hogy a seggemet nézik, alapból nincs néznivaló valagam. Másrészt a legidegesítőbb ember, aki mögöttem jöhet, a kopogós cipős, az pedig általában nő.

Az udvariassággal az a baj, hogy nincs funkciója. A szabályok többsége értelmetlen toporzékolás. Aminek meg van értelme, annak férfiakkal szemben is van értelme.

Ami értelmetlen, és leírtam már hasonló kérdésnél: pasi előre enged a lépcsőn. Ő magas és siet, én alacsony, és ráérek. Ő kettesével venné mögöttem a lépcsőket. A lépcsőfordulóban félreállok, és hagyom, hogy beelőzzön, ő ezt megköszöni. Mi a tököm értelme volt alapból előre engedni?

Liftben benyomnak a sarokba. Ezt gyűlölöm. Plusz az egyetlen udvariasság, amit tetszene, hogy kilép a liftből, hogy kiengedjen, de nem, dörgölőzzünk egymásnak, 40 fokban kellemes is az. Hisz nő vagyok, elsőnek kell kiszállnom. Csakhogy beszállnom is elsőnek kellett, így át kell verekednem magam egy csomó udvarias férfin.

Aminek értelme van, az szerintem az, hogy segíts annak, akin látszik, hogy segíteni kell neki, és ne sértődj be, ha mégsem kell neki segítség. Én ne sértődj meg, ha nem köszöni meg, mert a legtöbb pasi kiakad, ha a nem kért gesztust nem hálálod meg.

Nőként én segítek az öregnek (néni vagy bácsi) felpakolni a cuccát a villamosra, tartom a szomszéd FÉRFINAK az ajtót, mikor tele van szatyrokkal, átadom a helyem kisgyerekeseknek. Ezek normális dolgok, mert nem egy puncinak szólnak. Van értelmük.

Ez egy kitalált sztori, amiben az emberek a Szomszédok sorozat stílusában beszélnek. Gondold már végig, kérdező, ha az ebédlő ajtajában állva előadtátok volna ezt a percekig tartó drámát, annyira útban lettetek volna a többi kollégának, hogy őket is bele kellett volna szőni a sztoriba. Mondjuk hogy egyikük türelmetlen, és félrelöki a kolléganőt, te pedig megverekszel vele, hogy védd a gyenge nőt, de a nő emiatt is leszid, stb.

Multiknál kollégák jellemzően nem magázódnak amúgy sem.

20-asnak: a 10-es válaszban ott vannak az indokok, hogy miből lehet leszűrni, hogy kamu.

De józan ésszel is rá lehet jönni, hogy egyszerűen ember nincs, aki így beszél. :) Plusz a karakterek is eltúlzottak, mint egy mesében, van jó és rossz. beleírnak néhány konkrétnak látszó adatot, hogy valósnak tűnjön, pl. külföldi székhelyű cég ilyen-olyan leányvállalata. Ez a történet szempontjából nem fontos, és nem is konkrét, mert nem mondja, melyik cég (így nem ellenőrizhető), de jól hangzik. Tipikusak az ilyen szövegekben az életbölcsességek is "átestünk a ló másik oldalára".

1. Az ilyen multiknál manapság a férfiak eléggé bunkók tudnak lenni a nőkkel szemben (is). Ha meg az irodában leordítjátok egymás fejét, akkor tényleg képmutatás előre engedni az ajtóban. És lehet ez nem pont te vagy, de már elég sok ilyen pasi van.

2. Nem az előreengedés az udvariasság, hanem hogy pl. nem csináltok hűtőházat az irodából, amikor nők is vannak ott. Azok után, hogy tojtok arra, hogy éppen sterilizáljátok a környezetetekben élő nőket, csak hogy ne izzadjon a hónaaljatok meg, miért kéne odalennünk egy előreengedésért?

3. Felfigyeltem rá, hogy a mai "úriemberek" szépen előreengednek, hogy én nyissam fel az ajtót, én fogdossam össze a retkes kilincset, én emeljem meg az esetenként rohadt nehezen nyíló ajtót. Neki meg már csak meg kell fogni utánam, majd csak elengedni, hogy magától bezáródjon, és még virulhat is a feje, hogy de udvarias volt. Hát nem kösz. Ilyenkor inkább megállok és mosolyogva magam elé tessékelem.

Külföldön nem érdemes nőkkel semmit kezdeni, egy rossz szó vagy mozdulat, és feljelentenek szexuális zaklatásért.

Az a legjobb, ha levegőnek nézed őket.

A szüleid nem neveltek rosszul.

Nyilván nem látok bele a fejükbe, de nőként ezeket tartom elképzelhető magyarázatnak:

- van a turbófeminizmusnak az az ága, ami szerint bármilyen szokás, ami kiemeli a férfi meg a nő közötti különbséget szociális, munkahelyi helyzetekben, szexista és magában hordozza azt, hogy az adott férfi felsőbbrendűnek tartja magát... ha ez a helyzet, hagyni kell ezeket a fenébe, a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is kb., és pont nem a tényleges gondokkal foglalkoznak... (mint amikor kiakadnak azon, hogy nőnapom virágot kapnak, mert az mekkora hímsovinizmus)

- sajnos az utcán, a való életben a férfiak többsége akkor udvarias, ha akar vmit szexuálisan, és az udvariasságot szelektíven használják szex / esély reményében... ettől nehéz elvonatkoztatni sajnos... mondjuk én úgy gondolom, hogy munkahelyen azért lehet azt feltételezni az emberről, hogy az udvariasság és a jó munkakapcsolat kedvéért udvarias... vagy ha mást nem, azért hangsúlyozásból, mimikából le lehet szűrni.

Mondjuk a kézcsók a mai világban tényleg túlzás szerintem - de mondjuk egy 80éves bácsitól még elfogadom, mert valószínűleg, amikor ő volt 20éves, ez volt a módi... meg a reakció is vállalhatatlan, nyilván.

Szerintem ez a kérdés az "igaz történeten alapul" esete, biztos történtek hasonló dolgok, de utólag ki lettek színezve a hatásosság kedvéért (a kérdező a kommentjeit is ugyanabban stílusban fogalmazta meg).

Ami engem illet, úgy tekintek magamra, mint a feminizmus alapelveivel szimpatizáló nőre. Nem érdekel, hogy előreengednek-e az ajtóban, ha valaki megteszi, megköszönöm neki és/vagy rámosolygok az illetőre, ha meg elém megy, akkor ez van, semmi baj. Más székét legfeljebb akkor foglalnám el szívesen, ha hullafáradt lennék vagy fájna valamim, egyéb esetben megmondanám, hogy ülj tovább nyugodtan. Kézcsókkal szerintem nagyjából háromszor környékeztek meg eddigi életem folyamán, akkor elfogadtam, de egyébként a privát szférám megsértésének érzem, valószínűleg mert a '90-es évek második felében születettekbe (a korosztályomba) már javában nem azt nevelték, hogy az üdvözlésnek ezt a formáját mindennaposnak és természetesnek tekintse. A #21-es válaszolóval pedig teljes szívemből egyetértek, amivel még ki lehet kergetni a világból, az az, ha meg kell várnom, hogy az illedelmes férfi kihámozza, hogyan kéne feladnia rám a kabátomat (és néha így sem sikerül neki) ahelyett, hogy rutinszerűen felkapnám magamra néhány másodperc alatt.