Létezik olyan ember, aki szeret vidéken kertesházban lakni?
Valamelyik szomszéd állandóan az udvaron hallgatja a rádiót, ami tökéletesen behallatszik a mi házunkba, valamelyik szomszéd minden rohadt este égeti az avart, vagy kerti sütögetést tart, rohadt messze van minden, mindenki vagy öreg vagy alkoholista szakmunkás (vagy mindhárom), hétvégén alig járnak a buszok, az utakat 50 éve nem újította fel senki, állandóan füvet kell nyírni, állandóan havat kell lapátolni, állandóan söprögetni kell a teraszt, a járdát, állandóan metszeni kell a növényeket, rendben tartani a házat kívülről, rendben tartani a kerírést, rendben tartani az esetleges melléképületeket... stb.
Van, aki ezeket el tudja viselni?
Létezünk páran.
Nekem semmi kedvem többszáz emberrel egy háztömbben lakni, ahol azt is hallod, ha a feletted lakó épp szarni megy. Alulról áramlik be a cigifüst és az olajszag az ablakon, feletted kergetőznek, valaki kopog a radiátoron és még fúrni sem fúrhatsz akkor, ha kedved van.
Én inkább lapátolom a havat a kocsibeállóból és lenyírom 2 óra alatt a füvet, de nem szól hozzám senki és ha kilépek az ajtómon, akkor nem kell másnak a megkeseredett pofáját bámulnom.
A kerítéshez 20 éve nem nyúltam, néha átfestem a fát (kb 2-3 évente) 1 óra alatt és annyi.
Nem metszegetek, mert 2 nagy fám van és pázsit van mindenhol. Nem azért van kertem, hogy halálra dolgozzam magam, hanem hogy nyugodtan tudjak pihenni ha hazaértem.
Szeretek vidéken kertes házban lakni, igen.
A retärdált szomszédainkat mondjuk én is utálom, tőlük kész vagyok, de hamarosan legalább megszabadulunk tőlük, költözünk máshova. :D
A közlekedés nálunk szuper, a buszok is azt hiszem jól járnak, de én vonatozok, az félóránként jár, teljesen kényelmes.
Kertészkedni szeretek, pedig panelban felnőtt tápos városi gyerek voltam régen. De élvezem a kinti bíbelődést. (Mondom ezt úgy, hogy jelenleg annyit tesz, hogy napi 3-4 órákat gazolok, talicskázok, követ rakodok, szóval nem egy lightos valami, de nekem tetszik.)
Világéletemben kertes házban éltem, csak nagyon rövid ideig panelban, illetve egy időben jártam a páromhoz, aki téglaépítésű társasházban lakott... hát számomra ezek borzalmasak. Tényleg minden áthallatszik a szomszédból, még a köhögés is. A szomszédokat panelban sem tudod megválogatni, sőt, ott még töményebben vannak, mert kertes házban csak két oldalról vannak szomszédaid (meg esetleg mögötted), társasházban viszont alulról-fölülről is körbevesznek, összefutsz velük a lépcsőházban, liftben, tényleg nem tudod őket kikerülni.
Társasház körül is vannak elvégzendő feladatok, csak ott nem te csinálod, hanem kifizettetik veled a közös költségben. Ezt amúgy magadtól is meg tudod tenni: keresel valakit, aki elvégzi helyetted a nemszeretem munkákat és kifizeted. Én ezt szoktam mostanában, egy diák jön füvet nyírni, metszeni, nem kér sokat. A közös költség több lenne!
Nálunk az utak jó minőségűek, a tömegközlekedés is elviselhető, de azért vidéken nem árt a saját autó...
Nekem az az érzésem, hogy te igazából sehol nem éreznéd jól magad, esetleg egy lakatlan szigeten... bár meló ott is van.
Budapest külvárosában élek, ami nem vidék, de teljesen olyan. Utálom. Utálom, hogy 20 perc a legközelebbi buszmegálló, és még onnan is legalább egy óra, mire beérek a városba, célponttól függően akár 2 is. Szerencsére anyám imád a kerttel foglalkozni, így nekem nem kell, de rosszul vagyok tőle, amikor belegondolok, hogy ezeket nekem kéne csinálnom... Csendes, és nyugis, szerencsére nincsenek rossz szomszédaink, de én meg itt állandóan úgy érzem, hogy ha nem is hallanak, de mindenki lát mindent. Nem tudok normálisan kimenni napozni a kertbe, mert úgy érzem, hogy még a 3 telekkel arrébbi szomszéd is lát.
Laktam panelben is, 10 évig anyámmal, majd albérletben egyedül, és ezerszer is inkább a panel. Nem érdekel, hogy kicsi (a mostani házunk is kicsi, csak a telek nagy), az se érdekel, hogy zajos, és az se, hogy több száz másik emberrel lakom egy háztömbben. Cserébe minden közel van, a tömegközlekedés is, meg úgy alapból gyalog is sokminden.
Ha saját lakást veszek, egy újépítésű lakóparkban lévő lakást fogok.
#14
Ugye tudod, hogy a tömegközlekedés közelsége nem ettől függ? :D Pesten belül anno 15 perces sétára volt a villamosmegálló, most a falunkban 3 percet kell sétálnom az állomásig.
Ez nem attól függ, hogy város vagy sem. :D
Én 18 éves koromig vidéki kisvárosban laktam kertes házban,nem volt gond a szomszédokkal.Utána öt évig Budapesten éltem kollégium szerű szállóban,majd megyeszékhelyen panelban 15 évig,három éve pedig új építésű társasban szintén megyeszékhelyen.
A vidéki panel jó volt,kivéve a felső szomszédot,aki minden nap hajnali ötkor azzal ébresztett,hogy a rohadt bútorait húzgálta,hétvégén is.Komolyan a halálát kívántam.Hiába mentem fel,és normálisan megkértem,hogy rakjon a székeire csúsztatófilcet,elküldött a fenébe.Aztán az utolsó két év nyugis volt,mert meghalt.Maga a panel nagyon jó helyen volt,minden közel,belváros 15 perc gyalog,villamosmegálló a ház mellett,bevásárlóközpont,gyereknek suli,orvos stb 500 méteres körzeten belül.
Most 25 perc a belváros gyalog,bsuz van,ami elég ritkán jár,de mi kerózunk vay kocsival járunk,tehát nem gond.A házban lévő szomszédokkal nagyon jó a kapcsolat,saját zárt udvaron együtt játszanak a gyerekek,össze is járunk pár családdal.Itt is van zaj,meg zavaró dolgok,pl a szomszéd házban lakók imádnak szalonnát sütni,és 5 óra hosszát füstölnek minden alkalommal,na őket utálom.De összességében itt szeretek a legjobban lakni.
Itt
"Budapest külvárosában élek, ami nem vidék, de teljesen olyan."
A saját lakóhelyem alapján leszólom a saját lakóhelyemet. Ami Budapest külvárosa.
Számomra egy külvárosi kertesház lenne a legideálisabb, ahol még elér a tömegközlekedés, nincs messze a belváros, de mégis csendes, és van normális kábeles internet kiépítve.
Eleinte panelban laktunk a belvárosban. Jó volt, gyerekként azt szoktam meg, bár kicsit zajos volt este. Szerettem, hogy minden bolt közel volt, a kis parkok is, akármikor ehettünk egy fagyit, mert lent volt a fagyizó, volt hamburgerező stb. Aztán kiköltöztünk a külváros legszélebbi részébe, ami 10 éve még falu volt hivatalosan. Hatalmas a ház, rengeteg a kinti és a benti munka is, 3-an nem bírunk vele. A szomszédban lovak, tehenek, néha büdösek és hangosak. Net sokáig csak vezeték nélküli volt...ha jön egy vihar, a mai napig szinte mindig elmegy az áram, a net is vele. Már építettek ki kábeles netet, de a sebessége 100x kisebb, mint egy DIGI-nek vagy bármi más normálisnak, mégis 3x annyiba kerül. Az itt élő emberek kicsit furák, mindenki ismer mindenkit, és az a legfontosabb, hogy nekik legyen a legszebb kertjük, nézik ki merre jár...senki nem akar innen kitörni. Én meg elvagyok magamnak az egyetemen és nem jövök majd vissza :D De panelban nem szívesen laknék, mert szeretnék egy zongorát és egy huskyt is. Azt nem szívesen tűrnék a szomszédok, a kutyának meg udvar kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!