Az normális, ha vannak olyan napok, amikor ahhoz sincs kedvem, hogy felkeljek az ágyból?

1-es, ez a majd ha dolgozni fogsz szöveg telibe baromság.

Dolgozom. És pont úgy vagyok, mint a kérdező.

Normálisnak valóban nem normális, de az írásodon is látszik, hogy valami nem gömbölyű. Nálam se. Engem a jó ideje fennálló depresszió vág mindig földhöz, ebbe nem is megyek bele jobban (úgyis szeretnek érte még egyet belém rúgni, mert itt mindenki olyan cuki), a te esetedben szintén lehet valami hasonló. Ha magadtól nem tudsz kimászni belőle, motiválni magad és olyan elfoglaltságokat keresni, amik örömet okoznak és feltöltődsz általuk, akkor kénytelen leszel valami dilidokit felkeresni, már ha akarsz valamit kezdeni a helyzettel és nem csak beletörődni.

Dude, én is ezt szoktam, de nem megoldás.

Döntés elé kell állítanod magad: Ki akarsz jönni ebből vagy jó így döglődve?

Előbbi esetben kérj segítséget, lehet kapni. Nem itt, de lehet kapni.

Utóbbi esetben meg ne sírj, mert ezt választottad. Valamint arról az útról bővebben is tudok mesélni, hátha elmegy tőle a kedved és összeszeded magad.