Ha nem tudok barátnőt szerezni, miért mondják, hogy adjam önmagam?

"De úgy add önmagad, hogy az másoknak is szimpatikus legyen!"

Kinek? Mindig annak feleljek meg, akivel beszélgetek? Hogyan adhatnám önmagam, ha mindig az a célom, hogy szimpatikus legyek a másiknak? Akkor az egyik embernek ezt, a másiknak meg azt kéne adnom. NEM! Az, hogy önmagadat adod, nem azt jelenti, hogy nem kell gondolkodnod azon, amit csinálsz, mert annyira begyakoroltad már. Az, hogy önmagadat adod, az azt jelenti, hogy a saját véleményedet mondod, ami független a társadalom azon hatásától, hogy félünk, nehogy kiközösítsenek. Nyilván egy elmebeteg nem fogja érteni, hogy a társadalom miért nem ért egyet vele. De aki átlagember, az azért olyan nagy hülyeséget úgysem fog mondani, amit ne vállalhatna fel. Ha mégsem vállalhatja fel (még haverok között sem), az már gond.

Ahogy ti ezt az egészet értitek, azt inkább úgy kéne hívni, hogy "viselkedj úgy, hogy ne vegyék észre, hogy nem önmagadat adod".

De..igazatok van. Ahhoz, hogy megfeleljünk a másiknak, bizonyos fokig alkalmazkodnunk kell hozzá. És úgy kell viselkednünk, hogy szimpatikusak legyünk. Ez nem feltétlenül gonosz dolog (bár rosszra is fel lehet használni). Ha senki sem alkalmazkodna a másikhoz, felbomlana minden kapcsolat. Ami borzasztó lenne. Nektek van igazatok, muszáj alkalmazkodni. De akkor is, ez az "add önmagad" kijelentés nem éppen úgy van, mint ahogy gondolnánk elsőre. Mert nem tudjuk sohasem teljesen magunkat adni. Ami néha jó néha rossz. Mindenkinek saját felelőssége, hogy mikor alkalmazkodik, és mikor vállalja fel a személyes véleményét, vagy éppen mikor harcol érte.