Segíteni szeretnék a depressziós embereknek, hol, hogyan tudnám ezt megtenni?

Megértem ezt a sok kétséget, amivel vagytok a szándékom felé. Mint írtam, sok tapasztalat áll mögöttem, pontosan tudom, hogy egy valóban mélyen sötét érzelmi állapotban lévő embernek nem elég, ha odadobom, hogy legyen pozitív, minden tök király. Tudom, hogy nem napok kérdése, nekem sem egy hét volt változást elérnem.

Ugyanúgy azt is tudom, hogy egy bizonyos idő és látszólag fölösleges próbálkozás után a segítő fél rovására megy a dolog. Én ugyanúgy lehúztam embereket, ugyanúgy az ő kárukra ment az én makacs "ez sosem lehet jobb, ezt egyszerűen már nem lehet helyrehozni" állapotom függetlenül attól, hogy ki mivel állt elém és amellett meddig tartott ki. Nem hiszem, hogy varázsütésre megváltoztatom bárki életét, nézőpontját, és őszintén nem is akarom. Nem lelkesedésből döntöttem emellett, és nem átgondolatlanul akarom felajánlani, amim van azért, hogy néhány random ember egy pillanatra a képernyők mögül bármi jót gondoljon. A világ leghaszontalabb érzése, ha az összes emberileg megélhető rossz enyészetébe kezd valaki fulladozni, és már csak a képzeletébe sem fér valami jobb gondolata. Rengeteget rúgkapáltam, hogy valamihez jussak onnan, és bár magamért nyilván megérte, de nem egyedül vagyok a világban és nem egyedül vagyok azok közt, akik a rengeteg lehetőség közül csak ezt kapták. Az időm és a türelmem fogyhatatlan, ahogy az emberek iránt érzett hűségem is. Nem magamnak akarok bizonyítani, hanem másoknak azt, hogy bizonyíthatnak maguknak.

Persze még mindig csak gyk-n magyarázkodom nektek, hogy "márpedig én aztán jól segítek mindnekin", tudom, hogy nem ez a legmeggyőzőbb kép, de a szándékom határozott, amit bármikor bizonyítanék azoknak, akiknek tényleg erre van szükségük.

A kérdés még mindig az, hogy hová vigyem ezt szándékot?