Neked erről mi a véleményed?

Értő olvasás:

"intézmény speciális programjában vett részt"

Az ünnepélyen pedig a nem speciális gyerekek, szülők, rokonok stb. ott volt. Olyanok akik nem ismerték valószínűleg a srácot, szép gesztus és elismerni a teljesítményét ezzel a betegséggel.

Én azt mondom, azon kellene elgondolkozni, hogy miért nem alapból így viselkedünk minden emberrel.

Mindig az állatokat hozom fel példának. A kutyát a kutyaiskolában szeretettel, odafigyeléssel, törődéssel, jutalommal tanítják. Ehhez képest az emberek úgy bánnak egymással mint egy ronggyal és gyerekkortól csak a szart kapja mindenki a nyakába és első reakció mindenkinél az agresszió, megfélemlítés. Pedig lehetne másképp.

A cím megtévesztő.

Először is az igazgató beszédet mondott, addig tehát nem volt teljes csend. Utána ELSŐNEK ez a diák vette át a bizonyítványát. Addig volt csend. Utána ő nyilván elhagyta a rendezvényt és a szokásos módon ment tovább minden.

Erről eszembe jut egy érdekes dolog.

Egyszer a Dec...lon nevű sportáruházban vásároltam. Ki volt írva, hogy kedd délelőtt 10-12 között az autistákra gondolva csökkentett fényerővel és háttérzene nélkül tartanak nyitva. Kérik, hogy aki akkor jön vásárolni, legyen erre tekintettel, kerülje a hangoskodást.

Szerintem ez először is szép gesztus. Másrészt, én nem vagyok autista, csak szimplán utálom az állandó háttérzenét, reklámot. Könnyen lehet, hogy én is jobban érezném magam, ha akkor vásárolnék.

Az ember alapvetően ahhoz alkalmazkodott, hogy az élet normális zajait hallja. A szél zúgását, a madarak csicsergését, egy kalapács kopogását, egy kézi (nem motoros!) fűrész fűrészelését. A normális emberi beszédét. Ehhez képest autók zaját, állandó gépzenét, mesterségesen felerősített beszédet, zenét stb. hallgatunk. Hány ember van, aki amint beindítja az autóját, elindul vele a ker. rádió zenéje és akkor hallgat el, ha leállítja a motort!

Nos, ez az abnormális, nem az, amit az autista igényel!

Valószínűleg nem sokat tudsz az autizmusról és hasonló betegségekről (én sem sokat valóban). Ez a diák egy speciális tagozatra járt, ahol nyilván kezelik a problémáját. A mindennapokban él a többi ember között valamilyen formában. És bármennyire hihetetlen, ahol nem vetette vissza a társadalmi fejlődést 40 év szocializmus/kommunizmus, ott máshogy állnak a másokhoz. (Attól még, hogy a honlap magyar, az esemény nem magyar) Megértőbbek, elfogadóbbak, együttműködőbbek az emberek.

Ez egy egyszeri, fontos életesemény az ő életében. Az iskola gyakorolt egy gesztust felé, hogy ezt a számára fontos életeseményt át tudja élni a saját lelkében is a neki megfelelő módon, a családja megünnepelhesse stb stb. (Ami számára sokkal nagyobb dolog, mint neked).

A kérdés amit boncolgatsz nem ilyen eseményeknél, élethelyzeteknél mérvadó.

Ha azt kérdezted volna, biztos jót tesz neki a családja, hogy egy normál iskola speciális tagozatára járatja ezzel a betegséggel, vagy jobb lenne neki, ha a 4 fal között élnél le az életét, akkor lenne értelme firtatni melyik oldalnak van igaza.