Huszonévesek, hogy érzitek, milyen lesz az életetek, életünk?
Lesz vajon háború? Mennyi ideje van hátra az emberiségnek?
Hazánk jövőjét mennyire látjátok feketén?
A saját életetek vonatkozásában szerintetek eléritek a céljaitokat? A küzdelmeiteknek lesz gyümölcse?
Szeretnétek gyereket?
Lesz szerintetek elviselhető, akár szerethető munkahelyetek?
Szerintetek meddig marad elviselhető az egészségi állapototok?
Hol látjátok magatokat 5, 10, 15 év múlva?
Nem tudom hány éves vagy, de azt érzem te is ebben a korban vagy. Mindenesetre picit úgy válaszolok, mintha idősebb lennél picit.
Háború ugyebár mindig volt. Mindig is lesz, ezt nem ússza meg az emberiség. Az, higy egy-kettő gombnyomással el lehet pusztítani az emberiséget, elég ijesztő gondolat. Az is, hogy szép lassan elolvadnak a jégsapkák, de ennyiből egy természeti katasztrófa miatt is szoronghatnánk.
Én például nem akarok már idegeskedni, hogy xy így nem tesz a környezete védelméért. Én rendben tartom, odafigyelek a biológiai lábnyomomra. Ha 40 fok lesz minden nyáron, akkor igyekszem nyáron átköltözni valami hidegebb országba.
Az ország helyzetét sajnos sötét látom. Túlságosan ki vagyunk téve midnen más ország sikerének. Ha németben faza minden, itt is erősödést tapasztalunk. De ez mégse olyan megnyugtató, hisz bármikor dönthet valami rákkoktélzabáló, hogy borítsuk ezt fel.
Itt szintén amondó lennék, higy az én ki saját dolgaimért szeretnék felelni.
Nem tudom, nem vagyok olyan könnyű helyzetben. Én azért remélem, higy összejönnek a számításaim, ha meg nem, akkor egy idő után csak kitalálok valamit. Annyira nem parázok.
Perpillanat nem, hiszen nincs egy társ az életemben, akivel ezt megtehetném. Persze szívesen lennék apa, lánnyal, fiúval, kutyával, cicával, de ez még túl messze van, higy foglalkozhassak velük.
Nem tudom. Gondolom, ha nem az lenne, arrébb mennék és keresnék valamit ahol jobban érzem magam.
Az egészségem azintén nem tudom. Nem vagyok annyira egészséges életmódú... 60 fölött elviszi a férfitagokat a szívroham is a kis családban. Az életem harmadán állok, így éldegélek mostanság.
5 év múlva még egyetemen
10 év múlva már szeretnék gyermekpszichológusként ténykedni
15 év múlva is
Őszintén szólva bennem van egy kis félelem háború vagy hasonló miatt. A környezet szennyezés is olyan mértéket ölt már, hogy azon is érdemes elgondolkozni.
Szóval ja én elképzelhetőnek tartok valami rossz dolgot a jövőben, de nagyon reménykedem benne, hogy nem fog bekövetkezni.
Gyereket majd szeretnék, de ahhoz olyan családi állapot, anyagi helyzet is kell. Felelőtlenül nem szülnék csak úgy, mert a korom már azt kívánná.
Munkahely az csak lesz. Ha nem akkor keresek. Elég ambíciózusnak tartom magam, szóval ha csak rajtam múlna akkor lesz.
Az egészségemre vigyázok nagyon, de sajnos valamit nem lehet kivédeni. Nem tudhatjuk mit hoz a jövő. Felesleges is ezen rágódni, inkább tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. Bár ez mindegyik pontra igaz!
5 év múlva remélem már férjnél leszek és ha minden körülmény adott, akkor tervben lehet a jövendőbeli kis családom.
Lesz vajon háború?
-Igen.
Mennyi ideje van hátra az emberiségnek?
-A háború(k)tól függ és annak következményeitől.
Hazánk jövőjét mennyire látjátok feketén?
-Eléggé.
A saját életetek vonatkozásában szerintetek eléritek a céljaitokat?
-Nincsenek céljaim, szóval nem érem el, vagy éppenséggel ez miatt értem el.
A küzdelmeiteknek lesz gyümölcse?
-Minek másszak fára, ha az a gyümölcs úgy is leesik? Nem pózerkedem, ahogy manapság divat, inkább gondolkodom és élek a lehetőségeimmel, még ha közben várnom is kell rá.
Szeretnétek gyereket?
-Nem.
Lesz szerintetek elviselhető, akár szerethető munkahelyetek?
-Már volt, de nem Magyarországon, itt olyan kétlem, hogy lesz.
Szerintetek meddig marad elviselhető az egészségi állapototok?
-Fogalmam sincs, de eddig jól bírtam a strapát.
Hol látjátok magatokat 5, 10, 15 év múlva?
-Nincs nálam a varázsgömböm, hogy válaszolni tudjak rá.
20f vagyok ugyanezek a kérdések foglalkoztatnak már több hónapja:DDD
Lesz háború?
Nem nagyon, terrorizmus mindig lesz de háború már nem. szerintem felfogták az emberek hogy nem kellene háborúzni.
hazánk jövőjét mennyi látjátok feketén?
sötétebb mint az éjszaka.
csicska ország ez. főleg fizetésben.
A saját életetek vonatkozásában szerintetek eléritek a céljaitokat?
Nagyon remélem minden áldott nap ezen kattogok hogy összejöjjön amire vágyom.
Szeretnétek gyereket?
30+ évesen.
Lesz szerintetek elviselhető, akár szerethető munkahelyetek?
Szerethető lesz az biztos ha elérem a célom.
Szerintetek meddig marad elviselhető az egészségi állapototok.
50 évesen már kész leszek
5 év múlva elérem a célomat 10 év múlva külföldön 15 év múlva itthon családdal, 2 gyerekkel.
Még épp csak beleférek a huszonéves kategóriába. :)
- Lesz vajon háború?
- Ha Korea ennyire nem bír magával (rakéták), és Trump is tovább piszkálja a kínaiakat (pl. Huawei-ügy), akkor nem elképzelhetetlen, hogy robbanásig nő a feszültség. Hogy Magyarország érintett lesz-e ebben, abba nekünk nincs beleszólásunk, és attól függ, az aktuális kormányfő mennyire akarja az USA támogatását élvezni (értsd: s-ggét nyalni).
- Mennyi ideje van hátra az emberiségnek?
- Amennyit hagy magának. Jelen tempóban nem sok, 2-300 évnél szerintem semmiképp sem több. Ha nem fogják fel az emberek és nem tesznek a klímakatasztrófa ellen, akkor rövid időn belül a saját mocskába fullad, vagy a szélsőséges időjárás végzi ki. Most még nem késő, bár maradandó kárt más így is okoztunk, nem is keveset.
- Hazánk jövőjét mennyire látjátok feketén?
- Nagyon. Ez egy szolga-ország, tele birkával és kapzsisággal. Talán az lenne a legjobb, ha valamelyik fejlettebb ország elfoglalná, így legalább nem kerülnénk egyre közelebb az államcsődhöz, rendbe tudnák tenni a gazdaságot, jobb életszínvonalat tudnának biztosítani.
- A saját életetek vonatkozásában szerintetek eléritek a céljaitokat?
- Nem. De törekszem rá.
- A küzdelmeiteknek lesz gyümölcse?
- Igen, még ha nem is érem el a végcélt.
- Szeretnétek gyereket?
- Nem. És egyébként is túl sok az ember.
- Lesz szerintetek elviselhető, akár szerethető munkahelyetek?
- Már megvan. Olyan helyre nem is igazán megyek, ahol borítékolhatóan rosszul fogom érezni magam, max. valamilyen átmeneti megoldásképpen.
- Szerintetek meddig marad elviselhető az egészségi állapototok?
- Sosem lehet tudni. Alapvetően egészséges vagyok, némi túlsúllyal (<20 kg). A vérvételi vizsgálat eredményei teljesen rendben vannak, a szemem az, ami rossz, plusz egy kis hangtartományban a jobb fülemre icipicit rosszabbul hallok mint az átlag. Ez kb. annyiban nyilvánul meg, hogy nem különösebben zavarnak az éles zajok, mint a krétacsikorgás vagy az evőeszközök csikorgása a tényéron. Ellenben a halk zajokat minden tökéletesen halló társamnál hamarabb hallom meg, szóval érdekes. Szerintem olyan 50 éves koromig nem igazán látható előre semmilyen komoly betegség, de mint írtam, ezt soha nem lehet előre tudni, lehet, hogy hazafelé elüt egy autó és nyaktól lefelé lebénulok.
- Hol látjátok magatokat 5, 10, 15 év múlva?
- Nem tervezek ennyire előre. Vagyis tervek vannak, de nem kötöm időhöz, nem szeretem, mert csak demotivál, ha mégsem sikerül elérnem. De gyanítom, ugyanitt fogok dolgozni vagy külföldön, párommal fogok élni ugyanott ahol most, addigra lesz egy kocsink, ellátogatunk pár országba, szép helyekre, és saját lakásra gyűjtünk. Emellett nekem a legnagyobb céljaim az önfejlesztésben vannak, ezt nem tudom x évre előre meghatározni.
29
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!