Jogosan érzem azt hogy kevés vagyok?
Húsz éves leszek júliusban, most kezdem az egyetemet, még soha nem volt semmilyen munkám. Kerestem nyári melót és részmunkaidős melókat hogy tudjak suli mellett dolgozni, de 20-30 helyre leadtam összesen az önéletrajzomat a tavalyi év folyamán, és egyszer se hívtak fel.
A legrosszabb az hogy direkt lekértem osztálytársam önéletrajzát hogy még véletlenül se írjak bele hülyeségeket (persze természetesen mindent átírtam, csak a struktúra volt hasonló), de úgy se sikerült még a mekiben se melót szereznem, úgy hogy vállaltam volna éjszakai műszakot is. Persze nem egy osztálytársam mondta hogy nehéz nyári melót találni, de ennyire?
Az önéletrajzokat úgy adtam le hogy főként netes hirdetéseket néztem, és ahol oda volt írva hogy e-mailben küldjem, oda e-mailben küldtem el, ahová meg nem, oda lebicikliztem és szóltam a kasszánál hogy munkát szeretnék, mire általában kérdezték hogy van e önéletrajzom, amire én kivettem a táskámból egy kinyomtatott változatot, erre mondták hogy majd felhívnak. És soha nem hívtak fel, egyszer se.
Mások meg már leteszik a jogsit, van kocsijuk, én meg egy rohadt gyorsétteremi melót nem tudok megszerezni. Egyébként külföldön élek gyerek korom óta, és nem tudom hogy otthon hogy megy ez, de nekem ezek a tapasztalataim.
Az ilyen dolgok miatt társaságban kb. egyáltalán nincs önbizalmam, mert én vagyok jó formán az egyetlen aki semmit nem oldott még meg ilyen szinten önerőből. Egyébként ősszel kezdem az egyetemet ha minden jól megy. Egy évet csúsztam érettségivel mivel első év után gimiben szakot váltottam és újra kellett járnom az első évet.
Szerintetek oké hogy valaki 20 évesen itt tart?
Mellékesen megjegyzem hogy nem szüleimnél élek, és ők nekem semmit nem fizetnek ki, a ruháimat is magam veszem. Pénzem onnan van hogy itt minden 16 év fölötti diáknak jár egyfajta havi pótlék. Nem kell nagy összegekre gondolni, kb. 20,000 forint átszámítva. Valamint unokatesóméknál lakom ideiglenesen ameddig el nem kezdem az egyetemet, akkor diáklakást (koli helyett itt ilyen kis olcsó albérletek vannak, amik drágábbak mint a koli, de olcsóbb mint a sima albérlet) tervezek kivenni diákhitelből, valamint még diákmunkázni akarok akárhol, ami remélhetőleg összejön. De egyetemen fizetik a praktikát.
Az anyagi helyzetem leginkább a társasági életben veszi el az önbizalmamat, mert mások úgy állnak hozzá mintha lusta lennék és azért nem telne nekem mindenfélére, és ezért iszonyatos bűntudatom van. Tényleg lusta vagyok vagy csak rossz társaságba járok?
Értem, nekem fura, hogy mindenhova önéletrajzot várnak el.
Most egy 20 éves gyerek mit írjon bele? Iskolás élményeit? :D
A kérdésre válaszolva szerintem ebben a korban még teljesen normális, ha nincs munkád. Ha 30 évesen küzdenél ezzel a problémával akkor már tényleg jogosan frusztrálha, de ennyi idősen nem hiszem, hogy túlságosan aggódni kéne érte.
Másrészt attól maga az ember nem lesz kevesebb, ha nincs munkája vagy pocsék munkája van. És ez fordítva is igaz...
Itthon vannak diákmunka szövetkezetek, olyan munkaközvetítők, akik kifejezetten diákokkal foglalkoznak. Rajtuk keresztül van szerződés, kiajánlanak munkára meg ilyenek. Sok munkahely, pl a meki is megállapodásban van ilyenekkel, hamarabb vesznek fel egy ilyenen keresztül, mert nekik is egyfajta biztosíték, hogy ellenőrzött munkaerőt kapnak.
Nem írtad, hol élsz, de felètek nincs ilyesmi?
Svédországban élek, és tudtommal egyetemistáknak kicsit könnyebb, több álláshirdetésben írják hogy kifejezetten egyetemistákat keresnek (amit nem értek, de oké). Valamint egy nem túl nagy városban élek, ahol van egy egyetem sok diákkal, ez is gondolom kibővíti a diákmunkát keresők számát. De én nem igazán találkoztam még olyan korombelivel aki akart volna melózni, és nem jött össze neki. Bár igaz, az volt osztálytársaim közül (22 ember) egy van aki nem ismerőstől kapta a melót, ő meg 3 hónappal nyár előtt folyamat küldött be önéletrajzokat mindenhová. De ez nem segít azon hogy életképtelennek érzem magam mert egy gyorsétteremben se találok melót.
És minden irányból azt hallom hogy menjek melózni, valahányszor az anyagiakról panaszkodok. Egyik tanárom szólalt egyszer meg amikor osztálytársam beszámolt neki a nyaralási terveiről hogy "de szeretnék újra tizenéves lenni", mire én mondtam hogy "hah, szeretnél csóró lenni?", mire osztálytársam ilyen furán rám néz és megszólal hogy: "csóró? menj dolgozni". És az ilyenektől iszonyat bűntudatom van mert ebben más csak annyit lát hogy lusta vagyok. Pedig én szeretnék dolgozni, jelenleg is akármit elfogadnék, bár igaz, idén nem terveztem munkát keresni nyárra mert iszonyat lefárasztott a vizsgaidőszak. De tavaly konkrétan bármit bármikor vállaltam volna, és aktívan kerestem helyet ahol dolgozni tudnék.
Utolsó, felénk tudtommal egyetemisták rendelkeznek ilyen előnyökkel, de nem szövetkezetek miatt, hanem konkrétan bele van írva a hirdetésekre, mint azt az előző válaszban is írtam. Meg igazából nem hallottam hogy bárki az ismerőseim közül is ilyen úton keresne munkát.
Na meg nem politizálásból írom, de ott van a munkaügyi hivatal is, ott viszont a svéd állampolgársággal nem rendelkező európán kívülről nem feltétlenül legális úton ide tévedő emberek élveznek hasonló előnyöket mint nálatok a diákok. Konkrétan nem mondhatnak nemet sehol ha beajánl a munkaügyi hivatal, viszont ott iszonyat sok fent leírt tulajdonságokkal rendelkező ember van sorban, amit nem értek hogy miért vehetnek igénybe ők, de oké.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!