Milyen volt az élet dédszüleink, nagyszüleink, szüleink korában?

Földművelés:

Uradalmakban (grófi, nagytáblás földeken) a földet gőzekével szántották, a nagyobb gazdák (háború után ők voltak a kulákok, akikre akkora kötelező beszolgáltatási kötelességet vetettek ki, amit eleve lehetetlen volt kitermelnie, ezért akár évekre is börtönbe zárták), tehát a nagyobb gazdák és a középparasztok lovakkal művelték, a kisgazdák ökrökkel vagy tehenekkel szántottak. Nem voltak aratókombájnok, hanem kézi kaszával arattak, rendekre vágva a gabonát, amit marokszedő asszony szedett kévékbe. Ezeket keresztekbe v. félkeresztekbe rakták, idővel lovasszekéren a szérűbe hordták, ahol cséplőgép segítségével (ezzel sorba járva a portákat) kicsépelték. A gabonát raktárba vitték, a szalmát kazalba rakták.

Kapásnövények:

A kapásnövényeket (répa, burgonya, napraforgó, kukorica stb) többnyire kézikapával gyomtalanították, de a tehetősebbeknek volt erre kapálógépük. Ló (tehén) húzta a sorok között és kivágta a gyomot. A lovat kantárszáron vezették a sorok között, nehogy oldalra húzza a szerkezetet és kivágja a kultúrnövényt. A gazda is tartotta a sorok között a kapálógépet, teát az állat mellett két ember is kellett. A szőlőművelés általában kézzel, kapával történt, akárcsak a permetezés.

Mosás:

Házi mosáshoz saját készítésű szappant használtak (disznóvágás után a hulladékzsírból NaOH hozzáadásával főzték a szappant). A tűzhely fahamuját (szén nem volt a háztartásoknál) egy kb. 30-40 literes edénybe gyűjtötték, félig. Vizet öntöttek rá, hagyták kilúgozódni. Ezzel a lúggal mosták a vászonruhát, meg minden durvább szövetet. Nyáron elmentek lovaskocsival az ún. nagyvízre (közeli patak, folyócska a határban) és ott mosták és öblögették a ruhákat.

Szövés:

Törölközőt, lepedőt stb. maguk szőtték, szövőszéken. A vászonfonalat maguk állították elő: kendert termesztettek, ezt érett állapotban kinyűtték (kitépték a földből), kévékben szárították, aztán elvitték az előbb említett "nagyvízre", beáztatni. Fakarók segítségével rögzítették. Ekkor a víz a háncsréteget "lohasztotta". Utána kézzel "tílón" megtörték, "héhőn" kifésülték a szálait, télen "guzsalyon" szálat fontak belőle, ezt rokkán orsóra gombolyították és az említett szövőszéken megszőtték.

Baromfi:

Szárnyas baromfi talán minden portán volt (több-kevesebb). A kacsát, libát ősszel hizlalni (tömni) kezdték. A csapatból 2-4-et betettek a ketrecbe az asszonyok. Ezeket kézzel tömték úgy, hogy megfogtak egyet, leültek vele, az állatot a térdük alá tették és főtt kukoricával tömték. Bal kézzel a csőre két oldalát összenyomták ekkor eltátotta a csőrét, jobb kézzel óvatosan belegyömöszölte a kukoricát. Pár hét után hízottan levágták. A tollakat megmosták, kitépték, szárították, télen megfosztották (tollfosztás), azaz a tollgerincről letépték a tollszárnyakat. Ezzel tömték a párnát és a dunyhát.

Lehetne erről még órákon át beszélni.