Nem tartjátok képmutatónak azokat, akik facebookra kiposztolják a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmakat, de mellé nem antikapitalisták, inkább a kapitalizmus kiszolgálói?

Nézzük reálisan kb. 100 multinacionális cég felel a klímaváltozásért. Az ilyen emberek akik aggódnak azért, mert melegszik az éghajlat, a karrierjükkel büszkélkednek és azzal, hogy mennyire céltudatosak, ők egyrészt az egyénre fogják a problémát, másrészt ők is kiszolgálják ezt a kapitalista rendszert. Nos én is dolgozom, de én nem büszkélkedek vele és mellé eléggé rendszerkritikus vagyok. Szerintem akik valóban aggódnak a globális felmelegedésért azok nem állnak az állandó gazdaság növekedés függősége mellett, elutasítják ezt a kapitalista rendszert, tehát nem azért tanulnak, mert több pénzt akarnak szerezni, hanem a tudásvágy miatt, nem akarnak minden áron sikeresek lenni és fontosnak tartják a társadalmi egyenlőséget.

A neoliberalizmus beköszöntével kezdődött leginkább a gond, mivel onnantól kezdve nem voltak annyira szabályozva a nagyvállalatok, az invidualizmus szélsőséges lett és a közösségi boldogulás helyett az egyéni boldogulás került központba és látni lehet, hogy elkezdtünk zuhanni. A neoliberalizmus óta megnőtt a szegénység, a gazdagok még gazdagabbak lettek és egyre inkább melegszik a levegő, ami hatalmas nagy katasztrófához vezethet.

Erre egy megoldás van nem kéne kérni ebből a tőkés rendszerből és senkinek se kéne bemenni dolgozni. Ezzel térdre lehet kényszeríteni a tőkés akaratot. Nem hiába lett újra híres a Marx tőkéje és már kezdik belátni, hogy nem Marx felelős 100 milliók haláláért, hanem a Marx félreértelmezése, propagandája, a tőkés rendszer teljes állami kézbe vétele és az erős diktatúra miatt halt meg csomó ember. Ergo nem számolták fel a kapitalizmust hanem az állam lett az új kapitalista, marxista propagandát használva.

Az, hogy valaki facebookra meg instagramra kiposztolja azt, hogy mentsük meg a földet és vékony jegesmedvékről kiposztol képeket, de mellé azért büszkélkedik, hogy mennyire valósította meg önmagát és milyen sokat dolgozik, az teljesen képmutató.

Egyik barátom küldött nekem egy 68-as szituacionista mottót ami úgy szól, hogy "Ne dolgozz soha! S, ha mégis minél kevesebbet. Az öröm nem szégyen." Én már ezt a nézetet vallom, naponta csak 4 órát dolgozom, jó lenne, hogy azok is ezt a nézetet vallanák akik tényleg aggódnak a globális felmelegedés miatt. Belső forradalomnak kéne átesnie az egész társadalomnak!