Akinek olyan álom a felnőtt élet, az hogy csinálja?
8,5-9 órát dolgozunk (mondjuk 5+2-t feltételezve).
1,5-2 órát utazunk. Szerintem ritka az, akinek kilincstől-kilincsig csak fél óra, de ő se csak 8-ra esik be és neki se esik ki a kezéből a munka délután 5-kor.
Erre jönnek a túlórák kb mindenhol.
Pénz...
Rengetegen laknak albérletben, nekik a nettó 250 se kényelmes fizetés, de aki sajátban lakik, annak is rettenetesen be kell osztania egy nettó 150-et. Pedig mennyien keresünk csak annyit...
Tehát azt az állítólagos nagy szabadságot beszabályozza a pénz, ha az ember 5 ezret félre tudjon rakni havonta.
Azoknak az ismerőseimnek, akik gyereket nevelnek, abszolút nincs szabadidejük. Pedig ők jellemzően nem főznek és a lakásukat is a legszükségesebb mértékben tartják karban. Jó, hétvégén azért néha kirándulnak, családoznak. Már amennyi pénzük van.
Akinek nincs gyereke, az pl tanul, MSc, másik BSc, OKJ, nyelvek, önképzés.
Ha valaki tudatos, rengeteg időt elvesz a sport.
A barátokkal nehéz bármit is szervezni, ők is el vannak havazva.
Ha végre összejön valami, egymást licitáljuk túl az álmossággal.
Ilyen-olyan ügy pedig kb hetente van, ha hetente nem több. Óraleolvasó, szerelő, kiesőbb helyeken levő boltok, fogorvos, ilyen-olyan kontrollok, esetleg gyógyszerek feliratása. Ha az ember egyedül él, ezekben nincs is segítsége.
Ja, és ha kérdés, milliószor inkább az általános iskolás korom. De milliószor.
Akinek itt álom az élete, hogy csinálja?
A holdkórosoknak álom az élete. Meg az elmebetegeknek. Értelmes ÉBER tudatú ember nem alszik, hanem a lehető legjobban JELENLÉTBEN él, a lehető legjobban végzi a munkáját, élő-eleven emberi kapcsolatokat keres, (nem fb-éli az életét) és magas-szintű alkotásokkal foglalkozik, ha marad ideje - olvasás, zene, alkotás, általában a művészetekkel (nem kóvályog a neten)
És tudomásul veszti, hogy mindez nehéz, embernek lenni nagyon nehéz.
8 orat dolgozom. Igazából annyit sem, mert 15.50-kor mar megyunk a kapu felé. Es ebbe benne van a fél ora kajaszunet is.
Nem tulorazom.
2 órás utazassal megzavarodnek.
Fél orat utaztam faluról a munkahelyemre.
Most ugyanaz a meló 5 perc, kisvarosban lakom.
250 ezer videken, de mivel egyedül dolgozom, igy elegge be kell osztani.
Szamlak, orvos, bevásárlás meló után.
Es millioszor inkabb felnott elet mint az iskolas evek. Pedig nem voltrossz a suli sem.
Senkinek sem álom az élete, csak pozitívabban áll a dolgokhoz, mint te, kérdező!
A többit az 1.# már leírta, egyetértek!
Egy tényszerű leírásban csak az talál pozitívságot vagy negatívságot, aki erre van kiélezve és ezt keresi.
Tudom, hogy mindekinek ilyen az élete, ezt írtam le.
Én szeretek felnőtt lenni.
A gyerekkoromat utáltam (tettek róla a szüleim ill az iskola, hogy így legyen), most először érzem magam kicsit szabadabbnak.
Jelenleg nem dolgozom, egyetemre járok, de korábban én is 8-10 órában dolgoztam. Egyetlen egy olyan munkahelyem volt, ahol azt éreztem, elmegy felettem az élet, ahol 10 órát dolgoztam naponta (úttal együtt 14-15), sose kaptam egymás után két szabadnapot, esélyem nem volt kipihenni magam. Egy zárt, ablak nélküli, neon fénnyel világított helységben tettük a semmit egész nap. Ott gyorsan fel is mondtam, csak akkor épp nagyon kellett a pénz. Utána lett más.
Az összes többi helyem szerettem, holott többnyire kereskedelemben és vendéglátásban dolgoztam.
Viszont nagyon jót tett az érzés, hogy felkelek, megyek, csinálok valamit, és mivel szerettem a munkám (egy munkahelyért máig fáj a szívem, de szerettem a többit is), és még fizetnek is érte.
Szorosan ugyan, de kijöttünk, amire nagyon kellett, arra jutott.
Szabadidő ugyanígy.
Nem lennék még egyszer gyerek, nekem abból csak a rossz jutott.
Ez nem tényszerű leírás, hanem felsoroltad mindenből a legrosszabbat.
A férjem otthon dolgozik, én 5 saroknyira, nem túlórázunk, az ebédidőt se kell pluszban ledolgozni, főzni is szoktam, sportolni néha a gyerekekkel együtt, és szoktam találkozni a szintén kisgyerekes barátaimmal.
Nem álom, de nem is akkora szíváshalmaz, mint ahogy lefestetted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!