Mi a célja az ilyen csoportoknak, mint a "gyerekmentes övezet" és hasonlók?

A gyerekmentes övezet face-en ugyanazért jött létre, amiért a világban is terjednek a gyerekmentes helyek. Én például szeretem a gyerekeket, szerintem az emberek 90%-a így van ezzel. Ugyanakkor azzal, hogy lassan már minden "bababarát", kezdtek megszűnni a felnőttbarát helyek.

Értem ezalatt azt, hogy lassan este nyolckor nem lehet úgy elmenni a barátaiddal étterembe, hogy ne a gyereksírást kelljen hallgatni a szomszéd asztalnál, de kerülgetni kell az ordító vagy rohangáló gyerekeket a múzeumokban, szállodákban, ismerőseim szerint a borkóstolón és a Bodies kiállításon is, de állítólag a Saul fiára is képes volt valaki bevinni egy fecsegő négyévest. Mindenkivel előfordult már, hogy épp válogat a könyvesboltban vagy drága parfümériában, ahová ekkor az öntudatos anyuka büszkén tolja be a visító csecsemőt, és ráérősen nézelődni kezd (élelmiszerbolt más, oda muszáj menni akkor is, ha ordít a gyereke, de máshova szvsz nem). Ha a macskakávézó kiírja, hogy figyeljenek már a gyerekekre, mert bántják a macskát, akkor öntudatos anyuka hisztizik. Ha a hangszerboltos kiírja, hogy ne randalírozzanak már a százezres hangszerei közt, vagy ha a lakók kérik, hogy az akaratuk ellenére az ablakuk alá telepített játszótéren ne tépjék a fákat és ne úgy visítsanak, mint akit öt pedofil kúr, vagy ha a bankból kitessékelik a tomboló gyereket, mert a banktisztviselő nem tud tőle odafigyelni a munkájára, akkor rögtön lihegve veti rá magát egy csomó vérszülő a témára, mert jajdejó, diszkriminálva vannak, van lehetőség háborogni. Ha a tanár gyakorlást ad fel házi feladatnak, mert a gyerek nem képes a táblára felírt szót hiba nélkül lemásolni (!), akkor a szülő rohan hisztizni az újságnak. (Ezek mind megtörtént esetek, nagy részükre, gondolom, emlékeztek is.)

És ez ellen nem tudsz mit tenni, mert ha nem tetszik a dolog, akkor rögtön támadnak rád, hogy őmégcsakgyerek, fizetnifogjaanyugdíjadat, nemkorlátozzuk a lelkivilágát. (Lásd még az a bácsi, aki csak azért szólt, hogy ne éjjel dobálja már a felette lakó gyerek a fakockákat, mire az érzékeny lelkivilág szülei öntudatosan bevonultak a blikkhez azzal, hogy "a bácsi feljelentette a gyerekünket".) Ha gyerektelenként szólsz, akkor ráadásul megkapod a "nincs gyereked, nem tudhatod" szöveget, mert akkor nyilván te se voltál gyerek és gőzöd nincs az egészről.

Na ezekre válaszként jött létre a gyerekmentes övezet és hasonló fb-csoportok, mert az ember ott kidühöngi magát, kiéli a frusztrációját, jót nevet az egészen, és akkor nem csattan a saller a lakótelepi leendő nyugdíjtermelőn, amikor két órán át üvölti a lépcsőházban, hogy "nínó-nínó", mert ő most mentőautó.

De akkor nem a GYEREKEkkel van a baj, hanem az arroganciával/bunkósággal/másokra figyelemmel nem levéssel.

(Meg a firtató rokonsággal, amit viszont nem helyben rendeztek le hanem idegenekre projektáltok.)

Mondom ezt úgy, hogy nincs gyerekem. (És nem is tudom, hogy szeretnék-e, pedig már 30 vagyok.)

Egyet értek a kérdezővel.

Ha valami zavar/utálom, stb, oké. Vannak így mások is, szuper. Van erre egy közösség? Hurrá.

De könyörgöm, miért nem arról témázgatnak, ami ÉRDEKLI őket, ami pozitív számukra... Ez így inkább szánalmas és erőltetett. (Mégegyszer hangsúlyozom, nem az elvvel, a szemlélettel van bajom, azt tiszteletben tartom. Hanem a kivitel, a velejáró hiszti, mocskolódás, amit előadnak.

Ja, én is 1-2 ismerős általi megosztások útján láttam.)

Nagyon nehéz saját magunkat is elfogadni, ha egy ilyen "alapvető" dologgal megyünk szembe és nem akarunk gyereket. A környezetünk pedig erre bőven rátesz egy lapáttal.

Tehát a kérdésben említett és ahhoz hasonló csoportok kellenek, hogy legyen hol levezetni a "feszültséget".