Eddigi életetekben ki és hogyan élt vissza a legjobban a bizalmatokkal?

Akit barátnak gondoltam sok évig, egyik napról a másikra, pletykásnak mondta el, hogy úgy érzi, nem szeretné már velem tartani a kapcsolatot. Egyútttal bizalmas dolgokat is elmondott.

Másik "barát" anyagilag károsított meg.

Harmadiknak segítettem bekerülni valahova és miután bekerült, ott megpróbált engem lejáratni

Volt akinek évekig segítettem, ha nekem kellett volna segítség egy alkalommal, akkkor egy " nem 'tom csá" mondattal el lett intézve.

Az egyik osztálytársam :/

Megbeszéltük a lányokkal, hogy kinek melyik fiú tetszik az osztályból, ez gondolom mindenkinek ismerős. ;) Persze nem akartuk h ezeket a fiúk megtudják, mert hát az elég kínos lett volna :p (6.-osok voltunk xdd) Viszont volt egy lány, aki jóban volt a fiúkkal, persze ő is megesküdött rá h soha nem mondja el ezeket nekik... Másnap délutánra az összes fiú tudott mindenről és nem is volt kérdés h ki mondhatta el nekik :/ Sry, kicsit szarul fogalmaztam, de gondolom értitek xd

Édesanyám

Meglopott, a szemembe hazudott és bántott. Nem csak fizikailag, lelkileg is

Aki elvette a szűzességem... Elég fiatal voltam, de odaadtam magam neki, mert szerettem, és úgy éreztem ő is szeret. Na hát ebből egy két hónapos kapcsolat lett, és aztán csak úgy minden ok nélkül eldobott, vagyis azt mondta, hogy ő már nem érez úgy irántam mint régen... Egy iskolába jártunk, és így mindennap láttam. Egy idő után már nem bírtam ki, alapból is van egy kis depressziós hajlamon, de ez kihozta belőlem. Elkezdtem fajdalmat okozni magamnak, pengéhez/keshez nyultam, a lelki fájdalmam csillapitasaert, es mert a fájdalom nyugtató enzimet termel, így olyan mintha erősen nyugtatóznám magam. Majd kezdett beütni az anorexia is, ket het alatt öt kilót fogytam. Aztan a pszichiátrián végeztem zártosztályon.

Eközben az exem elkezdte azt terjeszteni rolam, hogy egy ri*anc vagyok, mindenkinek szetkurtolte, hogy milyen intim dolgok történtek koztunk, es kozben meg azt is mondogatta, hogy mekkora kamu depressziós vagyok, es, hogy ez csak hiszti...stb

Aztan ugy harom honap utan sikerult kikerulnom a méj depresszióból, de azota is (evek ota) kísér, es tobbszor visszaestem es meg egyszer pszichiatriara kerültem.

Valakit a barátomnak hittem, és lehúzott egymillás kölcsönnel, kiderült, hogy csaló. Modnjuk hozzátartozik, hogy így visszagondolva én magam is megcsaltam magam, amikor megbíztam benne, mert voltak figyelmeztető jelek, de túlságosan akartam segíteni, azt hittem, nagy bajban van, és bízhatok benne.

Nyilván a pénz is fáj, mert nem a szarom, de azért a barátság, a bizalom... pontosabban annak illúziója... Bár az illúzió elvesztéséért sohase kár, csak fájdalmas.

VOLT egy barátnőm, akivel 9.-ben rögtön jóba lettünk. De később (kb 2-3 hónappal) mint kiderült mindent, amit mesélt magáról, az életéről és a családjáról kamu volt. (Pedig a valódi élete sem volt olyan szar, hogy bármit is titkolnia kellett volna, csak el volt kényeztetve.) De én sosem mondtam neki meg, hogy ezt tudom, pedig néha már ő maga gabalyodott bele a hülye hazugságaiba, de sosem vallotta be, hogy hazudik. 1 év után iskolát váltottam, és még mindig abban a tudatban van, hogy nem tudok semmiről sem tudok. Azóta próbálom magam távol tartani tőle.

A másik pedig még általános iskolában volt. Ez is egy barátnőmmel történt. Volt egy fiú, akibe 1.-től fogva szerelmes voltam (visszagondolva fogalmam sincs miért). Aztán 5.-ben összebarátkoztam ezzel a lánnyal, akivel mindent megosztottunk egymással. 1 év múlva azt mondta, hogy ő is szerelmes ebbe a srácba. Mindig előttem flörtöltek egymással. Majd az ezt követő nyáron összejöttek (igaz, csak 1 hónapig voltak együtt) Ennek ellenére én sosem tudtam rá igazán haragudni, és a mai napig jóban vagyunk. (bár már ezerszer bocsánatot kért)