Vannak itt olyanok, akik már átélték milyen az igazi szegénység?

Mi most is szegènyek vagyunk.

Csak lavorban tudunk megfürödni.

De most hála Istennek van,mit enni.

Igen, szintén gyerekként. Számomra az a fura, hogy általános iskoláig fel se fogtam, hogy nem az a természetes, ha állandóan a pulcsim ujját húzogatom le vagy az, hogy csak 2 zoknim van és naponta mosni kell vagy az, hogy az ovis uzsonna (és később az iskolai uzsonna után) nem eszünk. Meg az is, hogy csak és kizárólag kenyér volt otthon, legtöbbször azért volt margarin is (de felvágottak, zöldségek, gyümölcsök soha).

Én a szülőkkel se voltam szerencsés, apám a testi fenyítés elkötelezett híve volt, anyám simán elvert havonta olyanokért, hogy reggel megreccsent a parketta a talpam alatt. Akkoriban még "csak" a műszaki cikkekre vettek fel hitelt (mert nálunk gyorsan lett számítógép, új TV, DVD-lejátszó) - hitelre, de iskolás koromban konkrétan nem ismertem fel csomó zöldséget. De simán tudtam venni a boltban rengeteg cigit és sört már 7 évesen a boltban, természetesen apámnak.

Utána elváltak (apám megcsalta anyámat), anyám meg a netről összeszedett egy pedofilt, aki ott élt nálunk megismerkedésük után 1,5 hónappal. Anyámat nem érdekelte, hogy utána sikoltozok, miután megint letépte a felsőmet azzal, hogy mutassam a (nem létező) melleimet vagy a nemi szervemet fogdosta, őt hagyjuk ki ebből. Innentől indult a lejtő, a lakáshitelek sokasága, az életszínvonal hirtelen felugrása (lett kocsink, nem is egy, hanem 6 év alatt vagy 9 db, mert szerették veszteségesen cserélgetni), volt otthon felvágott, elmehettem egyszer egy nyári táborba. A hitelt is hitellel kezdték el kitörleszteni, amikor senki se adott nekik már legálisan, akkor uzsorások jöttek, éjfélkor lábbal ordítva rugdosták az ajtót az ő behajtójuk, hogy adjuk vissza a pénzt tripla kamattal.

Kikapcsolták az áramot és a vizet is többször, télen csomószor nem volt fűtés. 2 napok is elteltek úgy, hogy nem ettünk semmit, mert nem volt annyi pénzünk a végén, hogy vegyünk akár egy zsemlét. Állandóan rokonoktól kéregettünk. Szörnyű időszak volt.

Aztán a bátyám munkába állt, ő hazaadta a keresetét és a pedofilka is elhúzott végre dolgozni (mindig volt pár hónapnyi munkaviszonya, aztán behisztizett, hogy neki senki se parancsolgasson és 1 évig megint nem volt). Én meg megpróbáltam öngyilkos lenni, ekkor átkerültem egy rokonhoz, ahol vasszigor volt, de... volt meleg víz. És nem nyúlt hozzám senki. Szóval én hálás voltam ezért a sorsnak, itt lettem végül nagykorú is.

Most MSc-re járok egyetemen, mellette dolgozom, kollégiumban élek, ha befejeződik, akkor szeretnék kimenni külföldre megcsinálni a phd-mat, ha nem, akkor a mostani munkahelyem jelezte, hogy szívesen felvesznek :)

A bátyám autodidakta módon kitanult egy programozási nyelvet, fél milliót keres nettót, ebből törlesztik a hiteleket és anyámékkal él, pedofilka magánvállalkozó lett és egész jól megy az üzlet, anyám is dolgozik.