Miért elvárás egy fiatal felnőttől, hogy legyen energiája, vidám legyen, pozitív, tegyen magáért, sőt, törtessen, stb?

"Életunt, megkeseredett, befásult depressziós, elhanyagolt szürke egér? "

Szerintem Magyarországon ez a jellemzőbb.

"Mi is a baj velünk?"

Senki nem mondta, hogy baj van veletek, ha neked ez jó, akkor mit érdekel más véleménye?

Olyan szempontból nem értem az egész kérdést,hogy ha te és a baráti köröd így érzitek jól magatokat akkor miért érdekelnek az elvárások?

Nekem amúgy személy szerint a legfőbb bajom azzal van, hogy az ilyen emberek folyton panaszkodnak és elvárják, hogy a másik se legyen pozitív.

Fordíthatunk is a kérdésen, miért elvárás, hogy valaki ne legyen vidám, ne legyen energiája, ne legyen pozitív, ne tegyen magáért, ne törtessen?

A lényeg, hogy mindenki a maga társaságát keresse. Otthon ülősként nem fogok bulizni menni, a másik ember meg nem fog velem otthon ülni. Ilyen a világ.

Továbbra sem értem, mi értelme az egész kérdésnek. Pont az ilyen "aki boldogtalan az boldogtalan aki boldog az is boldogtalan csak nem mutatja" hozzáállás miatt.

Attól, hogy a te életed szívás, még léteznek boldog vagy átlagos emberek.

"Az élet iszonyú nehéz, meggyötör, tele van halállal"

Ahogy pont ugyanúgy tele van nevetéssel, boldogsággal, élettel is.

"keveseknek adódik meg a lehetőség, hogy szeresse a munkáját"

A lehetőség a többségnek ott van. Az megint más kérdés, hogy a többség nem él a lehetőséggel csak elvan mint a befőtt.

"hobbijainkra nincs idő és aludni sincs idő"

Mindenkinek arra van ideje amire akarja. Mondom ezt úgy, hogy kifejezetten nehéz egyetemre jártam ahol évekig kellett hajtani és építőiparban dolgozom ahol alap a 10+ óra munkaidő. Mégis azt látom, hogy aki akarja az megtalálja a magának való kikapcsolódást munka mellett, után is.

Persze egyszerűbb azt mondani, hogy nincs kedvem, időm erőm hozzá. Én is a legtöbb hétvégi túrázásom ezzel kezdem, hogy felkelek és igyekszem lebeszélni magam arról, hogy egyáltalán felkeljek. Mert hideg van, fáradt vagyok, nincs kedvem, utazni kell. Aztán erőt veszek magamon és elindulok, sosem bántam még meg.

"Azért, mert még fiatal vagyok, ne tiltsák meg, hogy már most kiégett és fásult legyek."

Senki nem tiltja, de attól még fogadd el, hogy ezzel nem mindenki ért egyet. Na meg te se told mások arcába mert az is legalább annyira idegesítő.

"Attól még, hogy nem panaszkodunk, ugyanúgy bennünk marad az adott dolog. Ha kifelé azt mutatjuk, hogy pörgünk és röhögünk, akkor is bennünk van."

Sokan gondolkoznak úgy, mintha ez valami olyan dolog lenne, ami csak gyűlik, gyűlik, gyűlik. Holott nem panaszkodni kell, hanem sok esetben egyszerűen elengedni, feldolgozni. Vannak helyzetek mikor ki kell beszélni. Na de amikor valaki már a századik embernek ezredjére panaszkodik ugyanarról az semmit nem lendít előre a dolgokon. De hát ez van, vannak akik egyszerűen azt élvezik ha panaszkodhatnak.

"panaszkodjunk, aki jó barát, legyen ebben is segítség, hallgassa meg"

Fordítsunk a dolgon. Aki igazán jó barát az nem fogja a másik nyakába önteni a szart. Nem azt mondom, hogy soha senki ne panaszkodjon. De érthető, hogy fárasztó sokadjára hallgatni ugyanazt a rinyálást.

"éljük meg az érzelmeinket"

Az érzelmekhez hozzá tartozik, hogy az ember időnként boldog is. Egy barát ne csak akkor találjon meg, ha rinyálni lehet, hanem élje meg a jó dolgokat is velem.