1-től 10-es skálán mennyire vagy elégedett az életeddel?

4, de csak mert nincs (ismert) halálos betegségem és megvannak a végtagjaim.

Mivel nem háborús övezetben lakom, ezért lehetne több is, ha így viszonyítjuk.

Egyébként nem vagyok elégedett az életemmel.

Nagyon fáradt vagyok, nagyon stresszes vagyok, utálom a munkahelyemet, halmozom a végzettségeket, hogy kitörjek (talán már sikerülni fog), rohamosan fogy a régen félretett pénzem eü okok és a tanfolyamok miatt (pedig alig járok szórakozni és nemhogy drága, hanem új ruhát is alig veszek).

A mentális gondjaim miatt nemhogy a beilleszkedés, hanem maga az emberek között lét is hatalmas harc és itt is érzem a feldolgozatlan gyász és a fáradtság, stressz hatását. Normál esetben szimplán gyűlölöm a tömeget, manapság meg elviselni se bírom, ütni tudnék konkrétan.

Szintén a mentális gondjaim miatt fogalmam sincs, lesz-e házasságom/normális házasságom. Ha eszembe jut anyám szintén a mentális gondjaival (hála Istennek nem tartjuk a kapcsolatot), még jobban kétségbe esek.

Én kérem vissza a 8-10 éves koromat, amikor még megvolt a nagy család, volt szabadidőm, volt időm aludni, a mentális gondjaimat pedig nem fogtam fel, így nem szenvedtem. Sőt, annyira elvoltam a saját világomban, hogy attól se szenvedtem igazán, hogy nem illeszkedek be az osztályba.