Hány évesen fáradtál bele végleg az életbe?

A kérdés nem egyenlő a leirással.

Kérdésben életuntságról beszélsz a leirásban meg országváltásról.

Nos az életemet nem untam meg és valószinűleg nem is fogom, többet ér ez nekem minthogy itt unatkozzak.

Az országváltásról meg. Nos én kb 1 éve élek egy nyugat-európai országban, munkát találni itt is nehéz, a fizetés itt is sz.ar, hiányzik Magyarország, a családom stb stb...

Ne hidd hogy jobb lesz, ha nincs 3 diplomád vagy egy nagyon keresett szakmát itt se kellesz a kutyának se.

Arról meg ne is beszéljünk hogy megélés. Én meg tudok élni mert a páromhoz költöztem de te egyedül? Lehet hogy átlagba magasabb a fizetés de a kaja meg a lakás is drágább.

És akkor még nem is beszéltünk az idegen nyelvről és kultúráról.

Milyen alapjaid vannak ami segitene neked külföldön megélni?

Az elsőnek igaza van.

Nagyon pofára fogsz esni, ha azt hiszed, hogy kint csak úgy megy.

Ha itthon nem tudsz semmit felmutatni, kint se fogsz.

Nem fáradtam bele, inkább elkésettnek érzem magam. 26 éves vagyok és középiskolában mindig úgy gondoltam hogy fiatal anyuka akarok lenni de az még évek kérdése.

Jó iskolákat végeztem, úgyhogy nem gondolkodok az elvándorláson itthon is szép karrier vár. Amúgy is család centrikus vagyok, nem szívesen lennék olyan távol mindenkitől

Mikor fáradtan végleg bele? Mindig bele fáradok. Aztán el telik egy kis idő és fel támadok. Ez mindig ilyen. Mindig erősebben, de mindig egyre sérültebben is.

Ami pedig a leírásodat illeti, kint sincs kolbászból a kerítés. Ugyan úgy meg kell mászni a ranglétrát. Lehet hogy a fizetések jobbak külföldön(már ahol), de minden más költség is ezzel változik. Először otthon kellene le tenned valamit, és ha megy, akkor menj el külföldre. Előbb otthon kell tanulnia az embernek mindent, minthogy neki menjen fejjel a falnak, a semminek.

#1

"Ne hidd hogy jobb lesz, ha nincs 3 diplomád vagy egy nagyon keresett szakmát itt se kellesz a kutyának se."

Én lassan 7 éve élek Nyugat-Európában, nemhogy 3 diplomám nincs, hanem egy sem (érettségivel, befejezetlen egyetemmel, de folyékony nyelvtudással és több év szakmai tapasztalattal jöttem ki, a kutya se nézte, van-e papírom), mégis szellemi munkakörben foglalkozom baromi jó fizetésért, megbecsül a környezetem, senki nem érezteti velem, hogy bevándorló vagyok és még társat is találtam. Szám szerint 8 régi magyar barátom/barátnőm él még Nyugat-Európában különböző országokban hasonló háttérrel, mint én (csak 2 diplomás a 8-ból), ők is normális munkakörben dolgoznak, jól keresnek, beilleszkedtek, jól érzik magukat kinn és nem nézi le őket senki. Szóval hogy is van ez? Én annál a rétegnél tapasztalom a sikertelenséget, akik kijönnek nyelvtudás és bármiféle szakmai tapasztalat nélkül kulimunkákat végezni minimálbérért, kizárólag magyarokkal veszik körbe magukat és közben szidják az illeni kulturát és rendszert, de ők nem tudom min csodálkoznak tulajdonképpen.

Természetesen itt is meg kell dolgozni a sikerért, mint mindenhol, de ha beszéled a nyelvet, beilleszkedsz az adott országba, nyitott vagy és szorgalmas akkor igenis lehetsz sikeres. Igen, a lakhatás és az élet sokkal drágább, mint otthon, de még így is sokkal jobban meg tud élni az ember, ha odateszi magát.

Feladni soha nem érdemes, akkor tényleg nem fog változni semmi. Ha vonz a külföld, akkor képezd magad, tanuld meg a nyelvet, szedj össze kezdőtőkét és menj, maximum hazamész, ha nem tetszik.

Szia utolsó,

nekem sincs diplomám csak nyelvtudásom és én is jól elvagyok, nem azt akartam mondani hogy mindenki pofára esik aki megpróbál kint élni 10 év egyetem nélkül, nekem is sikerült, neked is, de ez nem jelenti azt hogy buzdítani kell a kérdezőt hogy ő is induljon neki, mert semmit nem tudunk arról pl, hogy egyáltalán beszél-e nyelveket annélkül meg inkább csak egy nagyon rossz tapasztalat lesz mint egy esély a kinti életre.

Egyetértek veled hogy nem szabad kizárni az itteni kultúrát és az embereket mert ha te kizárod őket persze hogy ők se fognak semmit tenni hogy ne érezd magad másodlagos állampolgárnak.

Érdeklődtem a kérdezőtől hogy milyen alapjai vannak ahhoz hogy kint elboldugoljon, ha kapunk választ azután lehet buzdítani, vagy lebeszélni, de köszönöm hogy megosztottad a saját tapasztalatodat és sikeredet, így talán a kérdező is magabiztosabban fog döntést hozni!

"Szóval hogy is van ez"

Úgy hogy kamuzol.

#8 Semmi okom kamuzni, többen vagyunk ilyen helyzetben, mint hinnéd. A mostani cégemnél 150-en vagyunk az itteni irodában 40 különböző nemzetiséggel innen-onnan, mindenki normálisan beilleszkedett és mindneki jól él, az is, aki Romániából költözött ide, az is, aki Franciaországból. Minden országban vannak intelligens, céltudatos, nyelveket beszélő emberek, az, hogy ez számodra elképzelhetetlen, mert te nem ilyenekkel veszed körbe magad az csak téged minősít. Nagyon keményen megdolgoztam azért, hogy ide jussak, de ha valaki nem egy olyan lusta link alak, aki azt hiszi, hogy neki alanyi jogon minden JÁR, az kellő kitartással nagyon messzire tud jutni.

#7 Persze, ez érthető, arra tényleg nem szabad építeni, hogy az ember kiköltözik és minden mágikus módon biztosítva lesz számára, mert ez egyáltalán nincs így, itt is meg kell mindenért dolgozni, de ezt írtam is. Nyelvtudás, szakmai tapasztalat mellett viszont nem lehet azt mondani, hogy diploma nélkül a kutyának sem fog kelleni, mert ez nagyon nincs így. Én is csak most 30as fejjel álltam neki egy esti egyetemnek (céges költségre), a specifikusszakmai képesítéseimet is munkahelyen keresztül szereztem meg, errefelé eléggé támogatják az ilyesmit, ha az ember jó munkaerő.