Hogy lendülnétek túl végleg? Saját történetek is jöhetnek.
Hosszú sztori, igyekszem a lényeget.
Adott egy viszonylag szűk körben művelt hobbi + egy ex a dologban.
Előzmény egy hirtelen jött, hirtelen ment görbe estét követő "kapcsolat", a lány részéről szerelemmel. Majd pár hét múlva bunkó szakítás,
0 válasz, 0 kommunikáció.
Egy év eltelik, end of story, lecke megtanulva, minekmentoda ésatöbbi.
Én lennék a lány.
***
Azóta helyreállt az univerzum rendje, főként az önértékelésem. Pár hónapra rá megismertem a mostani barátomat aki imádnivaló, azonos az értékrendünk, támogat, nem kritizál de őszinte velem. Érzem meg tudom hogy tényleg szeret és komolyan vesz, én is őt. Szóval nem lehet okom panaszra :)
A hobbi viszont nehezen megy. Vonakodok folytatni, pedig kb. ez a mindenem a szakmám után. Most kis kihagyás után megint aktuális lett és előjöttek a paráim.
Baráti körben már nem akarom szóba hozni, barátomnak végképp, őt bántaná hogy még foglalkoztat.
De valami nem jó mert azóta sem találom a helyem a társaságban hiába az eltelt idő. Sután viselkedek és periférián mozgok, folyton háttérbe húzódok mintha szégyellném magam.(Ex ellentétben amolyan oszlopos tag és szereti hallatni a hangját)
Nem tudom van-e rá mód hogy igazán a közösség része legyek anélkül, hogy vele szóba állnék. (Köszönés szint ok, nem vagyok paraszt de ez a max.)
Nem akarok rosszmájú lenni de csak akkor érzem jól magam, ha épp nem vesz részt egy összejövetelen.
Felszabadulok és önmagam merek lenni, jobban nyitok a többiek felé is. Nehezítő tényező, hogy az ex régebb óta van ott mint én.
A végcél, hogy a szeretett tevékenység ne olyan legyen mintha a fogamat húznák. :)
Hasonló történeteket szívesen olvasnék, ha valakinek akad ne tartsa magában:) Köszi!
L22
válasza:Magam gyakorlatias ember lévén gyakorlatias tanácsot fogok adni:
keress/építs egy olyan közösséget, ahol az exed nélkül, új partnerek/barátok/hasonszőrűek között művelheted a hobbid.
Színházasdi? Zenekar?
válasza:"Egy év eltelik, end of story, lecke megtanulva, minekmentoda ésatöbbi.
***
Azóta helyreállt az univerzum rendje, főként az önértékelésem"
Há ezt kétlem cicám.
Ha tényleg helyre állt volna az önértékelésed, nem feszengenél a jelenlétében. Te még most is ott vergődsz valahol alul. De nem látunk a lelkedbe, és hazudsz önmagadnak is, így nem tudunk segíteni, hogy mivel billenj helyre.
válasza:Pont akartam írni, hogy keress egy másik csoportot, akik ugyanezt a hobbit űzik. Ha ez tényleg nem opció, akkor...
Szembe kell nézned a saját érzéseiddel.
Nézz szembe azzal, hogy - amint előttem is írták - téged még foglalkoztat ez a dolog. Csak ismerd el. Onnantól könnyebb reagálnod a SAJÁT érzéseidre. Mert feltételezem, ez az "ex" nem törődik veled vagy a történetetekkel annyit, mint te. Őt nem zavarja, ő elvan. Ez csak neked probléma most.
Az én történetem kapcsolódó része:
Szintén ő volt régebbóta a tag, ha nem is oszlopos tag és hangadó, de emlékeztek rá több mint egy évvel később is az emberek.
Én nem mentem el, amikor újra felbukkant. Ugyanúgy csináltam mindent, mintha nem lenne, vagy lett volna semmi. Köszönés, persze. De semmi erőltetett dolog, dráma meg főleg nem.
Úgy alakult, hogy egyikőnk sem maradt meg a csoportban, más dolgok miatt (nem viszály vagy ilyesmi). Ha a mai napig együtt kéne járnunk erre a tevékenységre, bizony nehéz lenne, azt hiszem - egy ideig. De max. 1-2 hónap után egyszerűen megszoknám, mondogatnám magamnak, hogy ez nem számít.
És ha van egy barátod, akit szeretsz, mint ahogy nekem is van... Akkor tényleg, miért is számít? :) Erre a pontra jutnék el. Onnantól akár fejre is állhatna.
válasza:Csak egy kérdés: lenne ha az dobná az első követ, aki sosem hibázott semmiben? :)
2-3 kis fröccs még nem vedelés. De nem fogok egy idegennek magyarázkodni az ivási szokásaimról, mert irreleváns. Azt nem tudom hol írtam amúgy olyat, hogy megbántam vagy szégyellem, mert nem így van. A kellemetlen következményeket próbálnám csiszolni. A harmadik válaszolónak köszi! Tanulságos. Nem akarok drámázni, távol álljon tőlem. Sok találkán részt vettem már hogy ő is ott volt úgyhogy van saját tapasztalatom is ebben; csak még mindig nem tudok 100%ig elvonatkoztatni tőle és erre keresem a megoldást. Nyilván a fő probléma onnan ered hogy sosem méltatott rá hogy megbeszéljük miért vetett véget az egésznek, de ezt vlszeg nem fogom megtudni. Második, a lekicsinylőnek hangzó cicázással sajnos nem tudok mit kezdeni még ha amúgy van is értelmes gondolat a kommentedben.(És magamhoz képest valóban rendben vagyok, nem ismerjük egymást nem tudhatod hol voltam korábban. Minden rosszindulat nélkül, és bocsi ha félreértettem valamit.)
A továbbiakban nem hiszem hogy követem a kérdést, ennyi elég volt ahhoz hogy rájöjjek a válaszokat magamban meg azok véleményében találom akik legalább minimálisan rálátnak az életemre. Felesleges arról olvasgatnom itt is hogy mekkora hülye voltam mert 1. erre magamtól és barátaimmal együtt is rájöttem már, 2. nem ez volt a kérdés. Legyen úgy hogy sosem hoztok elhamarkodott döntést, komolyan mondom!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!