Őszintén! A karriered vagy a kapcsolatod lenullázása vágna jobban haza? Igen, arra vagyok kíváncsi, hogy melyik drágább neked.

Karrierem nincs, de emiatt félember is vagyok. Egyszerűen fontos nekem ez a téma valamiért, tudom, hogy nem leszek boldog, ha nem találom meg a valódi hivatásomat (vagy hivatásaimat). Szóval ez éppen eléggé hazavág.

Párkapcsolatom már lenullázódott, voltam összetörve, megalázva, nagyon szarul, de a legmélyebb pillanatokban is ott volt, hogy fel tudok állni és leszek jobban is. Bár sose volt még olyan komoly kapcsolatom, mint a mostani, szóval nem tudom, hogyan reagálnék ha valamiért vége lenne. Csak sejtem, hogy ebből is fel tudnék állni, ha a korábbiaknál nehezebben is.

A különbség szerintem ott van, hogy valahogy az van bennem, hogy az ember párkapcsolat nélkül is lehet teljesértékű ember és élhet teljesértékű életet, így nem rémít a gondolat annyira, ha esetleg párkapcsolat nélkül öregszem meg. A karrier, vagyis inkább a hivatás viszont valamiért elvalaszthatatlan az önbecsülésemtől. De ez csak magamra vonatkozik, senkit nem nézek kevesebbe, ha nem csinál (nagy) karriert. Magamtól viszont szigorúan elvárom, hogy kiaknázzam a tehetségemet. Pont ezért nem is sikerült eddig, mert megbénítottak ezek a nagy elvárások.

A kapcsolatom.

A karrier olyan dolog, hogy programozóként bármikor találok melót, akár freelancer oldalon, ám olyan nőt, mint akivel most élek együtt... nehezen :)