Akik idén kezditek az egyetemet, ti már várjátok az őszt?

Még várok sok eredményt, de egyáltalán nem vagyok biztos a bejutásban, viszont nem is érzem magam távol tőle, de előre nem szeretném sem elbízni magam, sem feladni.

Bárhogy sikerül a felvételi, nagyon várom, egy új időszak kezdődik el, ha esetleg kihagyok egy évet, akkor szeretném hasznosan tölteni (tanulni és dolgozni is), mivel Pestre jelentkeztem így a kisvárosi élet után biztos nagyon mozgalmas lesz és várom, hogy új embereket ismerhessek meg, önállósodjak. Eléggé motivált vagyok most, de a nyarat is szeretném kihasználni.

Szörnyű lesz. Jön 3-4-5 év, amíg minden nap azzal fog telni, hogy felkelsz, tanulsz, bemész iskolába, tanulsz, hazamész, tanulsz, és lefekszel aludni. Ha még dolgozni is akarsz mellette, halál lesz.

Én már egyszer voltam egyetemen, borzalmasan nehéz megfelelni az elvárásoknak. Első félévben pl. Bevezetés az informatika alapjaiba c. tárgy: 200-ból vagy 150-en buknak. Egy szivatás az egész szóró-tantárgyas történet.

A kudarcok kezelését is meg kell tanulni. Nincs teljesíthetetlen tárgy, de azért durva érzés életedben először megbukni.

Én a héten fejezem be a harmadik képzést (3+2+5 év) és iszonyatosan várom a szeptembert, mert 22 évig minden szeptember iskolakezdést jelentett és el sem tudom képzelni egyelőre a szabad szeptembert :)

El se tudom képzelni, hogy milyen munkából hazajönni és nem tanulni. És könyvet olvasni bűntudat nélkül... :D

Sok sikert minden kis gólyának a felvételihez és sose csüggedjetek, ha nem sikerül valami elsőre!!!!!

Nekem biztos a bejutás, mert valamiért a mérnöki szakoknak elég alacsony a ponthatáruk. Gondolom kevés hozzás hasonló mazoista van :D

Persze nagyon várom, de kicsit félek is, mert nagy a kibukási ráta.

Ha nem akarjátok szenvedésként felfogni akkor adok egy-két tanácsot.

Az első és legfontosabb. Tanuljatok! Ne csak vizsgaidőszakban. Ez így biztos furán hangzik de nagyon könnyű elengedni magatokat szorgalmi időszakban és ez első félévben nagyon rossz eléményeket rejthet majd a vizsgaidőszakban.

A második, ha ér egy kudarc ne feladjátok hanem kétszer annyi erővel essetek neki. Nagyon sok kudarc fog szembe jönni.

Harmadik, élvezzétek. Szeressétek amit csináltok, maradjatok érdeklődőek mert különben nagyon nagyon hamar fel fogjátok adni.

Négy, ha jól csináljátok mindig fáradtak lesztek de egy jó vizsgaidőszak után királynak fogjátok érezni magatokat.

Öt, használjátok ki az időtöket mert a következő éveitek lesznek a legjobbak, utána már csak szívás jön.

Hajrá mindenkinek!

Én szeretek reggel 4-kor kelni, hogy bemenjek a reggel 8-as előadásra. Szeretek a fagyban-latyakban villamosozni. Szeretek napi 8-10-12 órát tanulni + utazás. Szeretek vizsgadíjakat fizetni. Szeretek kiesni a zh előtti beugrón. Szeretek csoportmunkát csinálni olyan témákban, amikről fogalmam sincs, vadidegenekkel. Szeretek aláírásért könyörögni a profnak. Szeretek ingyen munkát végezni szakmai gyakorlaton (rossz esetben). Szeretem amikor egy napra kettő vizsgám is jut.

Ezek valóban a legjobb évek.

Ahelyett hogy elmennék a gyárba dolgozni, ahol sok ugyanilyen szívás van (koránkelés, köcsög munkatársak, stb) de ott legalább megvan a fix munkaidőm, hó végén megkapom a béremet és a munkaidőmön kívül van szabadidőm tanulni, sportolni és kikapcsolódni.

(Előző voltam)

Háát ezeket a dolgokat kell mérlegelni.

Szerintem ezek az előnyök egyáltalán nem érik meg azt a sok szívást, amit én felsoroltam. De mivel mindenki azt állítja, hogy tévedek, ezért már csak meggyőztek és megyek megint felsőoktatásba..

Milyen emberi kapcsolatokra gondolsz? Mert mikor legutóbb egyetemista voltam, nulla szociális életben volt részem.