Miért érzem üresnek az életem? Korai kapuzárási pánik?

Elégedettnek kellene lenne, jó életem van, de nem érzem annak magam. 27 éves vagyok, mégis úgy érzem kiégtem, nincsenek céljaim, nincs kedvem semmihez, semminek se tudok igazán örülni. Úgy érzem már semmi új, jó dolog nem vár rám az életben. Régebben nem voltam ilyen, kb egy éve jött elő az az érzés, pedig semmi okom rá.

Jó munkám van, nem keresek rengeteget, de jól megélek belőle. Vannak barátaim, van párom, akit szeretek, bár már nem vagyok szerelmes belé. Csak elvagyunk egymás mellett, de semerre se tart a kapcsolatunk. 3 éve együtt vagyunk együtt, már ideje lenne a házasságnak, esetleg családalapításnak, de az egész olyan távolinak és nehéznek tűnik, nem érzek erőt magamban ehhez.

Félek hogy 20 év múlva is ugyanitt fogok tartani, félek hogy addigra már a szüleim se lesznek velem, és teljesen egyedül maradok.

Miért érezhetek így? Korai kapuzárási pánik? Hogy lehet ebből kilépni?