Mikor öleltek meg utoljára?

Édesanyám a halálán van. (Erőtlen karja már a múlt héten lehanyatlott.)

Ő már nem tud többé megölelni ez igaz, DE HELYETTE másvalaki segít. Olyan valaki, aki szeretett volna elvenni feleségül még nem is olyan régen.

Rájöttünk, hogy nem illünk egymáshoz - és a barátságot választottuk. Nem távolodtunk el végleg egymástól...

Ez az Ember most az én érdekemben "kilincsel", hogy minél hamarabb munkába állhassak és legyen másfajta bevételem a 13(!) évig tartó betegápolás után.

A napokban búcsúbeszédet kerestem az interneten az temetési szertartásra felkért Atya részére.

Rögtön a legmegfelelőbbet találtam, amely az elmúlás iránt érzett fájdalmamat is nagymértékben csillapítani kezdte. Szivacsként kezdtem magamba szívni ezeket a szavakat, mondatokat...

Úgy tűnik, hogy mégiscsak van Gondviselés! Amikor elveszítjük egy szerettünket, szinte azonnal - vagy hamarosan - kapunk helyette másvalakit, aki "pártfogol" minket és Érdekeinkben közbejár.

Ez vigasztaljon minden kedves Kérdezőt - vagy Válaszolót - aki most éppen valamilyen veszteséggel vagy egyéb nehézséggel küzd és nem látja az alagút végén a fényt...

5:15. Ez oltári nagy baromság. Nincs se gondviselés, se isteni igazságszolgáltatás.

Inkább csak légy hálás, hogy vannak körülötted emberek és legyél szíves ne rúgj bele a nagy rózsaszín okoskodásoddal azokba, akiket arcon röhög a mindenható. Is. Köszönöm. (Engem most például elég rosszul érintettek a szavaid, tőlem csak eltávolodnak, család és mindenki, aki meg a "szeretteim" helyébe léptek eddig kivétel nélkül csak ártottak még jobban. De kösz tényleg a hülye vigasztalásod. Sokkal jobb.)

A kérdésre válaszolva: őszintén és hátsó szándék vagy manipuláció nélkül? Szerintem vagy 15 éve vagy több.

27-es és 35-ös válaszoló vagyok.

Szerencsére erőteljesen "belekapaszkodtam" egy megtartó közösségbe Édesanyám halála után. Hittanra is járunk együtt.

Őket már nagyon hosszú évek óta ismerem (mármint a csoportvezető nagyon idős emberkét.) Édesanyámat is próbálta felvidítani szomorúsága idején anno.

Kórházi beteglátogató szolgálat alkalmával észrevettem, hogy van lehetőség a csoporttagoktól "ölelgetést" kérni - szükség szerint. Akár még puszit is...

Persze mértékkel! De érzékelhető a Gondviselés így is.