A baratom nem szeretne szerintem hogy odakoltozzek hozza?

A körülményekre tekintettel én úgy gondolom,hogy nem kell attól félned,hogy elijeszted.Ha nem lenne ekkora távolság közöttetek,akkor joggal gondolhatná,hogy erőszakoskodsz az odaköltözéssel,de így nem.

Nyugodtan kérdezz rá.Ha nemet mondd,akkor biztos meg fogja indokolni.

Ha te igényled őt napi szinten,ő pedig téged nem,akkor máris ebben a dologban nem egyeztek,és szerintem ez egy fő kérdés egy kapcsolatban.

Ha én szeretem a páromat,és ráadásul látom az anyagi,fizikai és időráfordítási velejáróit a találkozásoknak,akkor alap,hogy megoldást találjunk ezekre,a ti esetetekben az odaköltözést.

Ez a kapcsolat sántít az ő részéről,hamis és igazságtalan.

Imádod őt,de sajnos el kell gondolkozni a dolgokon,mert bele fogsz bolondulni.

Mellesleg saját véleményem szerint ezek a heti pár nap talik messze messze 100-200 km-ekre nem működnek hosszú távon.

Szerintem nem vesz téged komolyan,akármennyire rossz érzés,lépj ki ebből a kapcsolatból.

Közben már leírtam a lényeget :)

Ha annyival elijeszted, hogy rákérdezel, hogy egyáltalán szeretne-e összeköltözni, akkor soha nem volt ez komoly kapcsolat. Lehet velem van a baj, de nem inkább tiszta vizet kéne önteni a pohárba és nem ülni évekig a meleg fosban, utána meg sírni, hogy elpazaroltad az éveket? Ha jogos problémája van veled, akkor azon meg javítani kéne, mert kevés eséllyel fog megoldódni az idővel.

De hogyan terel?Mit mondd?

Azt,hogy majd később megbeszélitek?

Akkor tisztázom a helyzetet, mert te még nem látsz túl a rózsaszín ködön.

Te minden hétvégén felrohangálsz hozzá, heti szinten 8000-10000 forintokat költesz miatta.

Ő soha nem megy hozzád és még az sem zavarja, hogy ennyi pénzt költesz rá, sőt, örömmel veszi, ha magadnak fizeted pl. a kajádat.

Te szeretnél hozzá költözni, ő nem szeretné, hogy hozzá költözz. Te már attól is rettegsz, hogy beszélj vele, mert attól félsz, hogy elveszíted.

Totálisan megalázod saját magadat, egy olyan valakiért, akinek 10-es skálán nagyjából 2 pontot érsz.

Teljesen egyértelmű, hogy NEM AKARJA, hogy együtt éljetek, neki bőven elég, hogy hetente 2 napra felmész, kis filmnézés, pizzázás, szex, aztán húzzál szépen haza.

Neki ennyire kellesz, ez tiszta. Te viszont szinte már betegesen oda vagy érte, már ott tartasz, hogy el sem tudod képzelni nélküle az életedet, pedig elég fiatal lehetsz még, és nyilvánvaló, hogy nem ő az igazi.

Ha felhozod neki ezt a témát, és ő emiatt szakít veled, akkor szerinted utána még érdemes lenne ezért a kapcsolatért küzdeni? Ha azért kidob, mert vele akarsz lenni, akkor szerinted szeret?

Nézz jó mélyen magadba, meg a kapcsolatotokba, mert ez a csávó csak a hétvégékre használ téged, te pedig bambán vigyorogva hagyod neki, mert annyira bele vagy zúgva.

Az elején még talán tényleg gondolkodott rajta, hogy odaköltözz, de most már biztos, hogy nem akarja. Gondold át, vajon miért?

Segítek: mert nem vagy annyira fontos neki. Mert egyáltalán nem tervezi veled a jövőjét. Mert nem szerelmes beléd. Mert nem akar veled együtt élni.

Teljesen tiszta a helyzet, csak meg kell látnod.

Ne aggódj, csak jobban jársz, ha az ilyentől megszabadulsz. Hamar találni fogsz olyat, aki szeret és megbecsül, nem kell leragadnod az első baromnál.

Közben látom, amiket írogatsz... kérlek, ne legyél ennyire naiv és buta. Annyira nem méltat a csávó, hogy legalább egyenes és őszinte választ adjon, te meg beletörődsz, szépen lehajtod a fejed, hogy akkor inkább kussolsz és megoldod továbbra is a felutazásokat...

Cseléd vagy? Rabszolga? Bohóc? Idióta? Mert most pont úgy viselkedsz, mintha mind a 4 lennél.

Komolyan ennyit megér neked egy full átlag pali, egy utolsó senki, aki tojik rád, hogy teljesen hülyét csinálsz magadból és elpazarolsz rá egy kisebb vagyont, meg a fiatal éveidet?

Meddig fogsz még nyelni?