Mit csinálsz, amikor minden teher rajtad van, és senki nem támogat?
Tudom, nem a világ legnagyobb problémája az enyém,mégis úgy érzem nem bírom tovább.
Dolgozom főállásban (illetve ez mellett részmunkaidőben egy helyen) mellette egyetemre járok, háztartást vezetek, stb. Jogi egyetemre járok,nem mintha számítana. Nehéz így, éjjelente tanulok, van hogy le sem fekszem munka előtt.
Párom egyáltalán nem támogat, itthon ezer dolgot kellene csinálni, de ő mindig talál valami kibúvót, délben kel, stb. Családom sem, senki. Mindig kitalálnak valamit, amiben a segítségem kell. Nehéz egyedül helytállni, kezd elfogyni a motivációm.
Akkor viszont az van, hogy neked az életben minden meg van, minden adott ahhoz, hogy jól élj, csak te nem tudod kezelni a helyzetet. Egy életvezetési tanácsadóra volna szükséged :D
Ha nekem lenne jó, jól is fizető állásom, lakásom, akkor magamra csuknám az ajtót és senkivel szóba nem állnék, a magam ura lennék, úgy osztanám be az időmet ahogy nekem jó, úgy élném az életemet ahogy nekem kényelmes, és a sajátomat élném, nem pedig másét.
Ledobnám más terheit, hiszen ember lennél e vagy szamár, ez a kérdés számodra.
"Remek" párt választottál magadnak s rémmesés jövő látszódik soraidból..., ha ez kell neked...persze, helyre is teheted a dolgokat a nem s bocsi dolgom van válasszal.
Nem veszem magamra más terhét. Amit szívesen elvégzek, arra én magam vállalkozok be, amire nem azt nem fogom megcsinálni. Más nem tudja rámerőltetni a dolgait.
Ha a párom nem működne velem együtt, és végignézné hogy alig bírom a mindennapokat, akkor szépen elválnék tőle, miután próbáltam vele megbeszélni a dolgokat.
"de ő mindig talál valami kibúvót, délben kel,"
"Mindig kitalálnak valamit, amiben a segítségem kell."
Ne hagyd ezeket.
Nálam lényegében ez alapállapot. Zenét hallgatok, olvasok, tumblr is kikapcsol, futok, kondizok, összeülök a haverokkal inni vagy bulizni egyet.
De nálad, szerintem több probléma is van. Egyrészt, ha kényelmes is lehetne a helyzeted, de magadnak generálod a problémáid, akkor úgysem leszel sosem boldog, amíg nem veszed észre magad. Van pár olyan ismerősöm, akik a nyakukba vállalnak egy csomó dolgot, aztán megy a sírás és a folyamatos panaszkodás. Az elején még korrektül próbáltam segíteni, aztán meguntam és közöltem, hogy maguknak csinálták a dolgot, próbáltam segíteni, nem hallgattak rám. Mind meglepődtek, nem értették a helyzetet és ugyanúgy csinálták a problémáikat...
Másrészt, amit írtál, kb. az egyetemisták felére igaz. Elég sokan járnak egyetemre, melóznak és vezetik a háztartást. Annyi a különbség, hogy sokan saját magukra.
A párod pedig rosszul választottad. Ha ez kell, akkor ismét az a helyzet áll, hogy magadnak köszönheted. Voltam olyan kapcsolatban, ahol nem kaptam támogatást, szakítottam a lánnyal. Bumm, minden jobb lett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!