Szerinted mi az élet értelme?

Az élet mint olyan, az csak egy szükségszerű következményként alakult ki. Állandóan háborgunk a hitleres sztorikon, a háborúkon, amikor az csak szimplán a dolgok sajátos összjátékának a következménye. Semmi baj nincs se az öngyilkossággal ,se a gyilkossággal, se az öngyilkos merénylőkkel, se a népirtással. A mindennapok dolgai, pl. a politika is, csak fel s leszálló ágakból áll, minden hullámhegyet hullámvölgy követ. Azzal sincs sok probléma ha pár millió embert sikerült annak idején eltüzelni. Ez csak ipari méretű gyilkosság. Az egyénnek meg mint olyannak, az élet szintén csak... van. Hogy családja lesz, háza, túl fog-e élni, az teljesen mindegy. Az is, ha valaki milliomos lesz, vagy csövesként hal meg. Lehetsz szegény ember, lehetsz milliárdos lottónyertes, mindenki élete ugyanúgy ér véget: a halállal. Nem számít, hogy mit tettél az életben töltött időd alatt, úgy is széthullasz, elporladsz, ennyi van, semmi más. Nem kell küzdeni semmiért, lényeg, hogy nyugalomban légy, semmi több nem kell. Rend legyen körülötted és tudj pihizni, az összes többi dolog másodlagos.

Ahogy az élet a létezés következménye, az intelligencia az élet következménye. Semmi különösre nem hivatott egyik sem, egyik élőlény sem jobb vagy fontosabb mint a másik. Minden egyes élőlényben egyszer eljő az utolsó szívverés, az utolsó ketyegés, az utolsó lélegzetvétel, az utolsó életben töltött pillanat. Aztán ahogy széthullik, olyan, mintha nem is lett volna. Nincs különösebb jelentősége annak sem, hogy az ember a legintelligensebb élőlény a Földön. Annyi történik az ember intelligenciájával is, hogy napról napra, apránként lassan de biztosan felfedezi, megérti a világot, aztán amire beköszönt a halál pillanata, egyszerre mindent megért, minden egyes emberi cselekedet okát és okozatát, minden örömöt, fájdalmat, keserűséget, ami a korábbi életszakaszokban eléggé fájdalmas lenne ha megtudná, de amire eljön a halál pillanata és elkezdődik a meghalás folyamata, akkor az elmúlt évek, évtizedek annyira megedzették, kiszuperálták, hogy egyszerűen már semmi meglepő nem lesz és semmi sem fog már fájni. Annyi van a mindennapokban, hogy azért kelünk fel, hogy estére elfáradjunk. Azért lakunk jól, hogy meg tudjunk éhezni. Minden felszálló ágak és leszálló ágakból áll. Semmi extra kitüntetett dolog nem fog történni. Csupán életjelenségeket produkáló anyaghalmazok vagyunk, s ez miatt keletkeznek mindezen összjátékok mint szerelem, szex, szaporodás, érzelmek, értelem, intelligencia. Annyi van, hogy beviszünk energiát, majd leadunk energiát. És akármit is csinálunk, akármerre is tekintünk, kb. ugyanazok a halandók vagyunk mindannyian, a kérészek és a évezredes fák is szinte egy és ugyanaz. All is one. One is all. And what is more? Nothing. Nothing else. Kb. ennyi van, ezt kell megérteni és e dolgok szerint működni.

Ha további kérdésed van, írj privátot.