Ti hogy léptetek túl a félelmeteken? Egy ilyen országban már nem merek tömegközlekedni, de valahogy holnap dolgozni kell menni.
Nem először történt, hogy minden ok nélkül inzultáltak tömegközlekedési eszközön (valószíűleg, mert én voltam a legközelebb), és a legutóbbi sajnos betette a kaput. Félre ne értsétek, harag nincs bennem az illető iránt, pontosan tudom, hogy nem volt tudatában annak, mit csinál, és szerencsés is voltam, mert a vezető, az ellenőrök és a járőrök is perceken belül a segítségemre siettek.
Az utasok viszont a teli járművön úgy tettek, mintha semmi sem történt volna. Tudom, ez általános reakció, de örülnék, ha segítenétek kitalálni, én hol ronthattam el, és mit ne kövessek el újra.
Nem reagáltam a provokációra. Elfordultam, majd mikor nem hagyta abba, arrébb mentem. Szemkontaktust kerültem, nem szóltam vissza. Talán ott hibáztam, hogy bíztam benne, kibírom még azt a néhány megállót, és nem szálltam le azonnal (igen, az után is folytatta, hogy arrébb mentem)? Este volt, csak haza akartam érni, semmi többet, és nem kevés pénzt fizettem azért, hogy azon az elcseszett járaton utazhassak A pontból B pontba.
Mióta bejöttek a hidegebb napok, tömegközlekedést használok, de korábban biciklivel jártam. Legszívesebben most is így tennék, de vagy úgy öltözök fel, hogy alkalmas legyen a biciklire, vagy úgy, hogy megfelelően védjen a hideg ellen, köztes megoldást még nem találtam (melegítőfelső elég volt nyáron, de most hogy kabát kell, nincs olyan, amiben tudnék rendesen tekerni, újban nem gondolkodhatok).
Mit tehetnék, hogy holnap ne félve szálljak fel a járatra? Hogy kerülhetném el az ilyen eseteket?
Szóval ez egyszerre több kérdés is lenne, minden értelmes választ köszönök!
válasza:Szia!
Én eleve nem félek. Pedig zaklattak már szexuálisan is pl.a 7-es buszon anno, a 6-os villamoson pedig rendszeres a beszólogatás és a kötekedés. Sokat segít nekem, hogy tudom, hogy ha arra kerül a sor, akkor nem szorulok mások védelmére hanem megvédem magam. Próbálom kerülni a konfliktust ameddig lehet, akár le is szállok pár megállóval előbb. Viszont van egy határ amit nem tolerálok, ezt múltkor sikerült is átlépnie egy (szerintem) részeg csöves állatnak. Nem voltam szívbajos, nem érdekelt a tömeg sem, amikor hozzámért akkor kapott egy állast ököllel amitől elterült.
Általában a határozottság is sokat segít és az, hogy ha valami van akkor nem megijedek és nekiállok menekülni vagy kapálózni, hanem határozottan leállítom az illetőt és kiállok magamért. Nyilván ha 6-an körbeállnának nem sokat tehetnék, de nálam is mindig van paprika spray, bár eddig nem kellett használnom. Nem tudom nálad mi volt a konkrét probléma, de én ezeket eddig mindig így oldottam meg.
Azt pedig megdöbbenve olvastam, hogy senki nem segített, nekem volt olyan, hogy mellém álltak. Ahogy múltkor mi is megvédtünk egy idős nénit a villamoson a párommal amikor 2 cigány nő zaklatta...
válasza:Én is így voltam otthon.
Ha hazamegyünk (félévente egyszer pár napra), a nyugalom egy pillanat alatt átcsap teljes éberségbe.
Este, hazafelé, reggel, metrón, minden idegszálammal a másikra figyelek.
Muszáj, nincs nap, hogy ne kötnének belém, úgyhogy kulcs a zsebben-marokra fogva, és határozott testtartás, villogó, éber tekintet. Így azért többé-kevésbé elkerülnek, nem mernek kötelekedni, pedig az 51 kilómmal vajmi kevés esélyem van, ha bántani akarnának.
De kellemetlen, utálok BKV-zni, utálom a hajléktalanokat, a folymatosan bennem pulzáló tudatalatti éberséget, ami kikészít.
Ám nem húzom meg magam, ha inzultálnak, akár metrón, buszon, visszaszólok, hangosan, kiverem a balhét. NEM nekem kellemetlen a dolog, Ő hatol be az intim szférámba, ő fogdos, én csak védekezek vagy támadok.
válasza:Hát érdekes, pont erre a témára akartam rákeresni, én is néha kifogok gyökereket, de nem félek, csak sajnos én is agresszíven tudok reagálni adott helyzetben, ami nem mindig jó!
Ma reggel is teljesen ok nélkül lökdösött egy férfi, belém akart rúgni, komolyan röhögni kezdtem, mert nem értettem. Teljesen normálisan volt öltözve. Váratlan volt. Fogalmam sincsen mi lehetett a baja. Másnak is nekiment, érdekes, hogy mindig nőknek.
Nálam ez a taktika:
Sokszor állok, négyes ülésre soha nem ülök le, maximum kettesre, de az is indukátor. Buszon, ha tehetem, és nincsen babakocsis, akkor arra a helyre állok, kibámulva az ablakon. Persze sokszor odaállnak csoportok is, szóval ott nagyon be kell venni a leszarom tabit.
Fülhallgató mindig fülben, még akkor is, ha nem hallgatok zenét, így ha valaki beszól, akkor úgy teszek, mintha nem hallanám.
Metrón, ha leülök, próbálok olyan helyre, ahol idősebb vagy középkorú nők vannak, vagy fiatalabb, munkába tartó/ból jövő férfiak, akik a telefonjukba temetkeznek, olvasnak. Ezekkel eddig nem volt annyira problémám.
Érdekes, nekem eddig főleg párokkal, tinifiúkkal és nyugdíjas férfiakkal gyűlt meg a bajom, ezért is írtam, hogy négyes ülésre már nem ülök le.
De legfontosabb a fülhallgató. És jól csináltad, még az ignorálás.
Nekem eddig soha nem vált be, ha belementem a vitába, mivel ezt akarják lényegében.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!