Ti ezt nem vettétek észre a külföldön élő ismerőseiteknél?

Az csak kép. A közönségnek szól. Nem igazi.

Tudom. Éltem kint. Párom most is kint dolgozik. A tesvérem is kint él. Nem boldogok.

Az a kevés öröm van az életükban, amit a fotón mutatnak. Igaz, hogy kint van miből tervezni, gondolkodni, de az ottani emberenek más a mentalitásuk. Nehéz rendesen beilleszkedni. Idegennek érzik magukat évek mulva is.

Azért depisek mikor haza jönnek, mert a régebbi magyarország naradt meg bennük, de 1-2-3 év alatt is vannak változások itthon. Nem esik jól látni nekik, hogy ott sem jó és itt sem az igazi, mert nem olyan mint amikor itt hagyták.

Miért ne lehetnének köztük, akik tényleg boldogok?

Én is kint élek, jól érzem magam, nem mennék haza (mondjuk nekem nincs Fb-m, így nem látja/tudja senki)

Egy ismerősöm Írországban dolgozott egy évet, majd Norvégiában egy évet. Norvégiában egy highstreet ruhaboltban volt árufeltöltő, meg bárban is dolgozott pultosként. Sikerült annyit összegyűjtenie, hogy itthon ki tudja fizetni a mesterképzését gondtalanul (2 év), ez mellett meg kisebb lakást is tud venni magának. Ezért is ment ki dolgozni, hogy megkeresse a tandíjára való pénzt.

Pár hete, hónapja már itthon van és azt mondja, majd' megőrül. Képtelen beilleszkedni. Nem bírja az emberek pesszimizmusát, a folyamatos panaszkodást, a fölösleges kínlódást, meg drámázást, már azt fontolgatja, sz-rik bele a suliba, és visszamegy, mert nem bírja a közeget itthon.

De olyan ismerősöm is volt, aki kiment a férjével Angliába, szült is ott egy gyereket, mindkettő kidolgozta a belét is, egyébként, de annyira honvágyas volt, hogy addig kapálózott a férjénél, míg csak hazajöttek.

Szóval szerintem emberfüggő, ki mennyire vágyik haza.

Én Svácjban dolgozok (Läderachnál), és sokkal boldogabb vagyok.

Otthon szar volt minden, kezdve a családommal, itt viszont nyugalom van.

A párommal nem bántjuk egymást, dolgozunk, utazgatunk, élünk és élni hagyunk :)