Mit tegyek, ha szégyellem a testem?

Szia.

Ismerek egy lányt, aki 160 körül van és 40 kg, ő sem tud hízni mert ha többet enne, akkor kihányná.

Amikor megláttam őt eszembe se jutott ítélkezni felette csak azért mert vékony, vagy másképp tekinteni rá ez miatt, nagyon aranyos lány volt.

Csak az a különbség köztetek, hogy ő érett emberekkel van körülvéve, nem olyanokkal, akik elítélik a súlya miatt. Egyébként nagyon boldog kapcsolata van, és sokan udvaroltak már neki.

Tehát ugyanúgy van esélyed, csak most gyerekek között vagy, ezért így bánnak veled, de ha egyszer felnősz, érett társaságba kerülsz, hidd el, tényleg nem fog senkit érdekelni milyen a súlyod.

Ez a csaj azért is tud simán boldog lenni a testével, mert tudja hogy nem számít a test, és így szereti magát. Hisz nem tud hízni, nem tehet róla, akkor minek ostorozná magát?

Csak változtass a felfogásodon. Látnod kéne, akik körülvesznek téged milyen felszínes, semmit nem érő emberek, és figyelembe sem veszik a személyiséged, azt aki tényleg te vagy.

"de nem tudom kizárni az egész világ véleményét. "

Kicsit túlzol, nem gondolod? Ahol vagy, sok gyökér között, azoknak ez a véleménye. Érett, normális emberek nem foglalkoznak ezzel.

Járj el edzeni!

Kis izmot magadra szedsz, és máris formásabb leszel.

Egyik barátnőm ugyanilyen. Már 5 éve rendszeresen edz, személyi edző tavaly óta. Igaz, hogy megmaradt az alapjáraton vékony alakja, viszont rengeteget csinosodott, és jó értelemben nagyobb lett. Lett popója, válla, vádlija, már nem néz ki csont és bőrnek.

Illetve ugye, ami legfontosabb, hogy ezzel is társaságban vagy, és olyan emberek vesznek körül, akik segíteni akarnak, tanácsokat adnak, biztatnak és értékelik az elért eredményeidet. Hidd el, egy ilyen közeg jó irányba vinne és kizökkentene a rossz érzésedtől.

Ismerem az érzést. Fiúként voltam nagyon vékony, illetve én annak éreztem magam, ugyanilyen melegben tavaly még melegítőkben jártam még itthon is, mert nem mertem bármit is mutatni az arcomon kívül.

A sportot ajánlom nagyon, az segített rajtam is, most már nem hogy azt a vacak melegítőt nem veszem fel, de még atlétában is merek mászkálni, pedig vékony maradtam, nem is látszik sok változás ennyi idő után, de már rajzolódnak mindenhol a körvonalak, és úgy megdobja egy-egy edzés az önbizalmam, hogy ha minden szembe jövő lány kinevetne az utcán sem tudnék szomorú lenni. :D

Egyébként tetszett az egyik részlet amit írtál... Hogy azt várod valaki azt mondja nem a testsúlyodtól vagy tökéletes, kiegészíteném, hogy azzal együtt vagy és leszel az, bármennyi is legyen, mert Te is egy ember vagy, és a saját formádban tökéletesnek mondhatod Magad, és mondhatnak külső személyek.

Nehéz egyébként elképzelni egy ilyen alkatot, de az én elmémben nem vészesként jelenik meg, illetve, nekem másabbak a határaim, mint az átlagnak.

Még valami... Ne fogadd el Magad :D Tudom hülyén hangzik, de törekedj mindig arra, hogy jobb legyél. Tűzz ki egy célt, hogy milyen akarsz lenni pl. 20 évesen, és legyél önmagad példaképe. Ha azt teljesítezted, tűzz ki egy nagyobb célt 25 éves korodra, és így tovább. ^^

Remélem tudtam valamicskét segíteni, és Nálad is használni fog a sport (ha kipróbálod) abban, hogy jónak (de nem elég jónak) lásd Magad. :) Egyébként... Tudom, hogy nem nagy az esélye, hogy írni fogsz, de azért szívesen beszélgetnék/segítenék ha tudok. Az ilyen szituációkat mindig érdekesnek találtam, és nem lenne rossz beszélgetni egy ilyen személlyel, akár hosszútávon, és elmondhatnád hogy fejlődsz a célodig vezető úton. De persze ha nem, akkor is nagyon sok sikert kívánok! ^-^

18/F