22 évesen probléma az, hogy nem voltam kamaszkoromban lázadó típus? (bővebben lent)

Figyelj... Hogy érzed? Szükséged lenne arra az életmódra? Vágysz a szórakozásra, egy barátnőre? Ha a válasz igen, hát vedd a bátorságot, nyugodtan menj el bulizni. Ismerkedj, légy nyitott, nem kell félni.

Amennyiben nem, próbálj a suli/munka mellett egy kis időt szorítani az ismerkedésre.

Mi alapján fogalmazódott meg benned ez a kérdés?

Téged ez zavar, higy ez kimaradt?

A válasz:

-igen? Akkor probléma

-nem? Akkor nem probléma

Ennyi.

Nem kell ahhoz lázadni, hogy valaki elmehessen szórakozni, el lehet kéredzkedni higgadtan is. A szófogadóság sem baj és egyébként nem egy ember van, aki sohasem lázadt, mert egyszerűen olyan jó kapcsolata volt a szüleivel a tinédzserkora alatt is, hogy nem volt rá igénye.

Ami miatt aggódnék az az, hogy nincsenek barátaid. Persze nincs ezzel gond, ha ez nem zavar téged, de amennyiben igen, akkor változtatnod kéne. És nem, nem csak a discoban lehet ismerkedni, sőt az az utolsó hely, ahol igényes ember próbálkozik. Menj el kirándulni, strandra, moziba, színházba, múzeumba, könyvtárba, állatkertbe vagy csak szimplán a parkba. Sportolhatsz, kipróbálhatsz valami hobbit, utazgass, iratkozz be valamilyen tanfolyamra, ha gondolod. Mindenütt fogsz találkozni emberekkel.

Továbbra se értem az ilyen kérdéseket. Ha érdekel, hogy milyen a bulizás, koncertezés, akkor fogd magad és menj el kipróbálni. 22 évesen ez ne legyen már akadály.

Egyébként igen, lehet belőle baj később.