Ti hogyan és mennyit fogtatok fel a világból amikor 0-5 évesek voltatok? Kifejtés lenn.

Amikor én 0-5 éves voltam, akkor Kudlik Juli, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József olvasott be bármit is egy piros Junoszton, és valószínű akkor még Szellő Pista is pont annyit értett a világból, hogy "zsübülüdügü-düzsü-zsüblüdügüzsü...".

Az első komoly emlékem 6 éves koromból van, az nagyanyám halála volt. Néhány komolytalan foszlány van korábbról, de inkább érzetek, mint emlékek: a reggeli kakaó íze, a szüleim "elvesztése" minden hétköznap, amikor bekúrtak az oviba, stb, stb... :D

Nagyjából a tiltásokra emlékszem. Engedély nélkül nem mész ki a házból, nem válaszolsz ha kérdeznek, nem nyúlsz semmihez, nem kezdesz el játszani. Mármint ezt otthon. Az oviban a sok idióta visító gyerekre, akik elől elbújtam, az alvásidőre, amikor csendben kellett ülnöm míg a többiek aludtak, emlékszem az első vérvételemre, a rengeteg ordibálásra otthon, hogy megtanultam olvasni, írni és számolni és ezt az óvónők nem hitték el, emlékszem hogy egyszer világgá mentem, meg valami énekverseny is rémlik. Nyáron minden délelőtt bezárt apám a házba amíg a kocsmában volt. És emlékszem a tacsó kutyánkra. Igazából nekem épp a fordítottja maradt meg mint a kérdezőnek, kicsinek és jelentéktelennek éreztem magam, akinek mindenki parancsol, sokat ütöttek, ordítoztak, anno a házasságról is azt hittem, hogy olyankor két ember összeköltözik és egymással kiabálnak.

A tv-ből nekem az rémlik, hogy delta meg bux index, apám késő éjszakáig nézte a meccset 200 decibelen és nem lehetett aludni, meg az önök kérték. Illetve volt egy műsor, amiben elárvult kutyákat és cicákat mutattak, örökbe lehetett őket fogadni, na azt szerettem.