Ti hogyan vontátok el a figyelmeteket arról, amikor szerelmesek voltatok, de tudtátok bármi történhet, nem lehettek együtt, mert ő nem szeret?

Ilyen nem volt, mert ez csak jelen állapota, de jelenben van a jövő tervezése is, avagy míg láttam esélyt, illetve úgy láttam, megéri hajtani, megtettem.

Figyelmet elvonni önkínzás, feldolgozatlanságot, nem tanulást eredményez. Ha éppen nem lehetett semmi sem, akkor ezt tudatosítva írtam át érzelmeimet.

Ignorálás és kizárás a

Más szükségleteimmel való foglalkozás.

Tipikus gyász dolgok igazándiból, mint: munka/tanulás, barátok, hobbi...

És ilyen esetben segít feledtetni a régit egy új szerelem 😍

A legrosszabb dolgot csináltam amit csak lehet. Az alkoholba menekültem,de csak rosszabb volt. Majdnem minden nap részegre ittam magam,de olyankor csak többet gondoltam rá,sokkal jobban szenvedtem. Erőltettem mindenféle kapcsolatot,azthittem,hogy ha majd mással összejövök,akkor elfelejtem. Nem sikerült,szörnyű volt. Ezzel a meggondolatlan új kapcsolattal magamnak is nagyobb szemvedést okoztam és az új pasinak is,mert ő meg belèm szeretett. Beleszaladtam egy egyéjszakás kalandba is. Undorítónak éreztem magam. Csak ültem az ágyon és sírtam. Végig a szerelmemre gondoltam. Azután megfogadtam ,hogy nem ismerkedek,nem kezdek kapcsolatot,csak a hobbimra koncentrálok. Elkezdtem egy sulit,ahol a gyakorlati helyemen összefutottam egy férfival. Ő ott dolgozott. Na lényeg a lényeg,hogy megmondtam neki,hogy szerelmes vagyok egy fiúba,nem akarok kapcsolatot stb. De beszélgettünk és így hogy nem erőltettem a dolgot, pár hónap alatt beleszerettem és azóta is együtt vagyunk. Nagy a boldogság,már ő a szerelmem.

Remélem valamennyit tudtam segíteni és kibogarászod a tapasztalatokat a szövegből. :)