Miért jó a csöviknek hazudni, akik pénzt kérnek?

Olvastam a neten valakitől, hogy van aki csak annyit mond a kunyerálóknak, kéregetőknek, amit mindenki gondol, amikor nem ad nekik pénzt.

AZÉRT NEM ADOK NEKED PÉNZT, MERT NEM AKAROK.

Normálisabban megfogalmazva: "Bocs, nem szeretnék adni."

Valójában ezért nem adunk nekik, akár 200 forintot se. Tőlem ilyet párnaponta kérdeznek. Kipróbáltam a valóságban amit olvastam, az utóbbi két hétben.

1. Két vénember jött, amikor jöttem ki egy boltból. Mondtam, hogy bocs, de nem szeretnék pénzt adni. Erre mondták, hogy de bátor vagyok hogy így megmondom, de tökös vagyok, stb, de azért nyilván gúnnyal a hangjukban.

2. Egy idősebb nő jött oda hozzám, amikor ültem egy padon valakire várva. Neki is kb ugyanezt mondtam, erre mondta hogy az "Isten vigyen el", vagy nem tudom, valami ilyesmit.

3. Egy cigánygyerek jött oda kéregetni, neki is ugyanezt mondtam. Erre szidott folyamatosan, agresszív lett, de legalább távolodott. Erősen rámarkoltam a zsebemben lévő paprika spray-re, féltem hogy nekem jön, de felkészültem hogy szétverjem ha megtámad.

Bocs az őszinteségért? Tényleg elvárják a csövik, hogy mindenkitől azt hallják, hogy "bocsi, nincs nálam pénz", még akkor is ha MINDENKI, ŐK IS, MI IS TUDJUK HOGY HAZUGSÁG? Asszem visszatérek én is a hazudozásra ezután...