Nem akarok élni mert szar az életem?

Az egész életem rosszul kezdődött. Apukám alkoholista és úgy ahogy van égő az egész ember. Anyut verte, alkoholista volt, nem voltak ismerősei akik voltak azoknak is rossz véleménye volt róla. Aztán anyuval 2 éves voltam mikor megszöktünk tőle. Utána bármit csináltam állandóan azt kaptam meg hogy olyan vagy mint az apád,meg az egész famíliája. Olyan mocskosak mint te stb stb. Az egész család gyűlölte őt és lenézték és miután ő elment én kaptam meg mindent a mamámtól és anyutól.Most hogy felnőttem kezdem azt érezni hogy tényleg hasonlítok rá és én így nem akarok élni. Nem tudok mit tenni. Fősulira járok és diákhitelt kellett felvennem és apu is eladósodott és anyu ezt is a fejemhez vágta már. Miért nem lehet az én életem egyszerű? Nem tudom mit akarok kezdeni magammal, mégsem tetszik a szak amin vagyok de nem merek váltani mert akkor megint egy hibát követnék el és akkor is olyan lennék mint apu és lecsúsznék.Nem merek semmit kezdeni magammal. Állandóan ideges vagyok, ingerült és kivagyok készülve teljesen. Anyu 63 éves és idősödik és nem vagyunk jóban. Annyira gyűlölöm az életem.. újra akarok születni más családhoz és más bőrbe mert ez egész életemben velem fog jönni hogy kinek a gyereke vagyok és soha nem fogom tudni lemosni magamról. Mit tegyek?