Én tényleg nem kellek senkinek? Miért vagyok ennyire taszitó mindenki számára?

Kedves kerdezo! Nem sertegetni szeretnelek, kerlek ne haborodj fel, olvasd vegig amit irtam. Erzem, hogy kellemetlen amit irok es helyenkent nem fogalmaztam tul kedvesen, de hiszem azt, hogy erre szukseg volt. Velemenyem szerint, egy szerencsetlen, onbizalomhianyos, onsajnaltato csaj vagy, aki 19 eves kora ellenere nem tudja megitelni, hogy hogyan nez ki. Tudnod kellene, hogy mik az elonyos tulajdonsagaid. Ha nem, fogj egy tukrot, nezz magadon vegig es dontsd el, mi az ami szep, vonzo. (Olyan nincs, hogy semmi. Addig keress, ameddig talalsz.) Aztan meg kell tanulnod kihangsulyozni azt a valamit/valamiket. Nem egyeszeru feladat, de bele lehet jonni. Vegul gyujts annyi onbizalmat, hogy ne ugy jarkalj a vilagban, mint egy "szanalmas ember", akinek hivtad magad. En nem szeretnek jarni egy szanalmas emberrel. Valoszinuleg te sem. Akkor miert csodalkozol azon, hogy mas sem szeretne? Legy magabiztos, pozitiv, tudd, hogy mi az ami egyedive tesz(nem csak kulsoleg) es hivd fel masok figyelmet ra. Azaz, ne vard el, hogy masok csak ugy eszrevegyek, hogy milyen csodalatos vagy. Ez nem igy mukodik. Tipp: ha mosolyogsz az mar egy jo kezdet. :)

Az milyen érdekes, és mennyire furcsa, mi több, egy picit érthetetlen, amikor a #11-es hozzászólás a "kérdező kommentje"-ként jelenik meg, de bíráló véleményt ír, idegenként - saját magáról?!?

Lehet hogy a belsőddel van baj…