Miért látja bennem az ellenséget sok ember, akiket nem is ismerek?

21 leszek lassan. Sok ember, akiket nem is ismerek, vagy megismerem, már rögtön flegmázik és ellenségként kezel engem. Pl nagyon ritkán, de szoktam menni régi haverokkal egy pub-ba, ahol törzsvendég egy 40-45 körüli csávó. Életembe kb 2-3x beszéltem vele, de semmi több, köszöntem neki mikor megláttam és ennyi. Mindig, mikor ott vagyok, az ottlévő embereknek szid, a szemembe nem mond semmit. Egyszer BUZlzott le, amikor már sokat ivott, amúgy nem mer szólni semmit. Nemrég voltam megint ezen a helyen, kb mindenki haverként kezel, meg az öregebbek is beszélgetnek velem, hogy mi a helyzet stb, de ez az ember, ha ott vagyok, akkor semmi más témája sincs, csak én. Ha kimegyek, mert cigiznek a többiek, akkor bent szid annak, aki bent van, ha bemegyek, akkor kint szid, vagy a pub másik végében. Szerinte beképzelt vagyok és nem érdekli, hogy izmos vagyok, megverne. Volt, hogy beszélgettünk 4-en, odajött hozzánk, rám se nézett, csak magyarázott, hogy ő bárkit megver, bárkivel verekszik egyet kívül, aztán elment. Én nem mondok neki semmit, valószínűleg jobban idegesíti őt ez, mintha pofáznék, mert akkor adnék okot arra, hogy csinálja jobban. Fél fejjel magasabb vagyok és ő kb 75 kiló lehet, én 95 kiló vagyok, régóta edzek, sokan dícsértek most is, hogy izmos vagyok. Ez lehet az oka? Mert mondom, nem ismerjük egymást, csak látásból, szóval az én természetem az nem tudom hogyan irritálhatja őt, ha nem is ismer.

Máskor is megesett, hogy csak hozzászóltam valakihez és flegmázott, soha nem beszéltünk, csak kértem valamit és rögvest. Pl terembe, hogy használja-e még a súlyt. Erre elindult a helyről és hátat fordítva mondja, hogy "Nem."

Miért vannak ezek?