Egy fiúnál mit jelent az, hogy ha lecicáz egy lányt?

Sok mindentől függ. Pl hogy milyen régóta ismerik egymást, mennyire állnak egymáshoz közel, milyen hangsúllyal mondja stb.

Lehet, hogy vannak, akik bunkóságból mondják, vagy lekezelésből - ezt nem tudom. Lehetséges.

Én ugyanis pl olyan nőneműek némelyikét, akit egy ideje ismerek, és szingli, ugyanakkor tetszik is, kedvesen becézem, pl őszintén szívből volt már, hogy cicának szólítottam.

(Persze nem csak nőnek mondok ilyet, hanem aranyos kisgyermeknek is, és nyilván más felhanggal, más szándékkal. Bár van közös pont: a "cica" megszólítás részemről általában aranyosat jelent, többnyire és nagyjából.)

Ha már ismerjük egymást, például jó barátok vagyunk vagy ha a párom mondaná, akkor aranyosnak tartanám, egy kis kedveskedés, becézés. Ha egy vadidegen mondja azt, hogy "cica" (vagy esetleg írja facebookon köszönésképp, amikor még az életben nem kommunikáltunk semmilyen formában), akkor nagyon bunkónak és kulturálatlannak tartom az illetőt, aki csak "menőzni" akar, és ezzel totálisan lekezőlévé, antipatikussá válik. Ha nem is teljesen idegenről van szó, de még alig ismerjük egymást, akkor szintén nem esne jól, és ugyanúgy bunkóságnak érezném.

20/L

Írtátok sokan, hogy idegen, ismeretlen személytől bunkóság.

A párotoktól aranyos, szép gesztus.

Részben egyetértek aprócska módosítással.

A CICA /CICCA Idegentől a egyértelmüen bunkó közeledési, klisés elavult ismerkedési , megszólítási forma.

Párkapcsolatban pedig lekezelőnek hangzik, mintha még mindig idegen lenne.

A "Cicám" viszont már sokkal jobban hangzik (legalábbis számomra), hozzám tartozik.

Ugyanúgy a nyuszim, mókuskám, bogaram, édesem, galambom, stb.

Ennek ellenére én nem kedvelem, nem használom az efféle becézési formákat

A kezdő japán tankönyvek jutnak erről eszembe... :)) "Anata"... Mivel az "én"-en kívül nemigen vannak a japánban személyes névmások -a 2. személy udvariasságból a másik vezetéknevével fejezendő ki gyakran, nem részletezem-, sem nincs személyragozás, ezért kényszerűségből a japánoktató könyvek kezdőknek azt tanítják, hogy a második személyt az "anata" szóval lehet kifejezni... :))

Ez kb ez az eset, mint amiről e kérdés szól: "anata" - ezt a párok mondják egymásnak japánban, nagyjából azt jelenti: kedvesem, cicuskám, drágám. :))

Meg olykor ironikusan, japán haverok egymásnak... ("Öregem..." / "Na te kis..." jelentéssel.)

Szóval fura, de aki japánul tanul, így tanulja a második személyt. Jobb híján...

Egy külfölditől elnézi a japán, mert tudja, hogy az eu nyelvekben vannak személyes névmások, és jobb híján tanítják az anata-t nekik. De egy másik japántól hasonló bunkóság, ha idegen mondja, mint nálunk ha egy idegen lecicáz valakit csak úgy...